Gyermekekkel kapcsolatos támogatások

1. Babakötvény

Az életkezdési támogatás fogalma

A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény rendelkezik a köznyelvben "babakötvény"-ként elnevezett életkezdési támogatásról.

Életkezdési támogatásnak minősül, a gyermeket 18. életévének betöltése napján a 2005. évi CLXXIV.törvény alapján a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszközében megillető összeg, melyet:

1. tanulmányokra;
2. lakhatásra;
3. pályakezdésre;
4. gyermekvállalás feltételeinek megteremtésére;
5. jogszabályban meghatározott más célra

fordíthat.

A fiatalok életkezdési támogatására jogosultak köre

Babakötvényre jogosult minden, 2005. december 31. után született, magyar állampolgárságú és magyarországi lakóhelyű gyermek. A korábban született gyermekek részére a szülők nem igényelhetik ezt a támogatást.

Az életkezdési támogatásra való jogosultság érvényesítése

A Kincstár a születés hónapját követő 10 munkanapon belül hivatalból értesül a gyermek születéséről, majd ezt követően 8 munkanapon belül a gyermek nevére kincstári számlát nyit, amelyen a gyermeknek járó állami támogatásokat és azok kamatait nyilvántartja. A kincstári számla megnyitásáról a Kincstár a szülőknek levelet küld.

A szülő Start-számlát (a számlavezető által a gyermek nevén vezetett értékpapírszámla, értékpapír-letéti számla, ügyfélszámla, illetőleg bankszámla) nyithat a gyermek nevére valamely banknál vagy befektetési szolgáltatónál. A Start-számla megnyitásához a szülőnek igazolnia kell, hogy a családi pótlékot a nevére folyósítják, továbbá be kell mutatnia a gyermek születési anyakönyvi kivonatát és a gyermek adóigazolványát, illetve engedélyt kell adni a számlavezető pénzintézetnek arra, hogy a gyermek adatait a Start-számlával kapcsolatos ügyintézéshez nyilvántartsa. (Az adóigazolványt az állami adóhatóság, az APEH állítja ki; a gyermek adóazonosító jeléről a Kincstár leveléből értesülhetnek a szülők.) A Start-számla a gyermek adóigazolványának kiváltása nélkül is megnyitható, ha a szülő felhatalmazást ad, hogy a gyermek adóazonosító jelét a Kincstár küldje meg a számlavezetőnek.

Felhívjuk a Tisztelt Olvasó figyelmét arra, hogy a gyermek egyidejűleg csak egy számlavezetőnél rendelkezhet Start-számlával!

A számlanyitásról a bank vagy befektetési szolgáltató értesíti a Kincstárat, amely ez alapján a szülő által nyitott Start-számlára utalja az állami támogatást.

A Start-számlát nemcsak közvetlenül a gyermek születése után, hanem bármikor később is meg lehet nyitni. Ebben az esetben a saját számla létrehozásáig a gyermeknek járó állami támogatás a kincstári számlán marad, és a Kincstár évente az ötéves állampapír hozamával megegyező mértékű kamatot ír jóvá a számlán levő összeg után. Ha a szülő végül megnyitja a Start-számlát, a Magyar Kincstár az addig a kincstári számlán összegyűlt összeget átutalja.

Az életkezdési támogatás mértéke

Az életkezdési támogatás a fiatal felnőttet az utalási összegek alapján illeti meg. Az utalási összeg

1. a gyermek születésének évében (első utalási összeg), továbbá
2. a gyermek születésének évét követő 7. évben (második utalási összeg) és a gyermek születésének évét követő 14. évben (harmadik utalási összeg) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek esetében, valamint az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek esetében jár.

Az 1. és 2. pont szerinti utalási összegeket - az alábbiakban meghatározott kivétellel - az éves költségvetési törvény határozza meg. Ha a gyermek a 2006. évben született, az első utalási összeg 40.000 forint, a második és a harmadik utalási összeg 42.000-42.000 forint.

A támogatásra jogosító babakötvény összege 2007-ben született gyermekek esetén gyermekenként 42.500 forint. Ezen felül az alacsonyabb jövedelmű, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult családok gyermekei, valamint az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek a 7. és 14. életévük betöltésekor további 44.600-44.600 forintra jogosultak.

Befizetés a Start-számlára

Az állami támogatás kiegészíthető, minden évben be lehet fizetni meghatározott összeget, amely után további állami támogatás jár. Befizető lehet a szülő vagy bármely magánszemély. Befizetéseik együttes összege legfeljebb évenként 120.000 forint lehet .

A magánszemélyek befizetései után járó állami támogatás mértéke:

1. általános esetben a befizetett összeg 10%-a, de legfeljebb évi 6.000 forint;
2. a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult családok gyermekei esetében a támogatás a gyermek számlájára befizetett összeg 20%-a, évente legfeljebb 12.000 forint;
3. Start-számla átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekek részére is nyitható. Ők az évi 12.000 forint állami támogatást akkor is megkapják, ha nincs, aki befizessen a számlájukra.

A Start-számlára a települési önkormányzatok is befizethetnek, befizetéseik után azonban állami támogatás nem jár.

2. Terhességi-gyermekágyi segély

Ki jogosult a tgyásra?

A terhességi-gyermekágyi segély (tgyás) annak a nőnek jár, aki a gyermeke születését megelőző két esztendőben legalább 180 napon keresztül az egészségbiztosítás szempontjából biztosítottnak minősült, és

1. a biztosítás időtartama alatt (például a munkaviszony fennállása alatt), vagy
2. a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül, vagy
3. a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl, de még a táppénz, illetve a baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt, vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.

Egészségbiztosítás szempontjából biztosítottnak tekinthetők mindazok, akiknek munkaviszonya, közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonya áll fenn, tekintet nélkül arra, hogy teljes vagy részmunkaidőben történik a foglalkoztatásuk. Az egészségbiztosítás ellátásait (így a terhességi-gyermekágyi segélyt is) azonban mások is igénybe vehetik (pl. bírósági jogviszonyban állók vagy munkanélküli járadékban részesülők); az idevonatkozó törvény tételesen sorolja fel ezen személyek körét.

A 180 napos biztosítási idő számításakor azonban figyelembe kell venni egyrészt a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj folyósításának az időtartamát; másrészt a közép-, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejét, továbbá a rehabilitációs járadék folyósításának idejét is.

Ha e feltételek a gondozásba vétel napján fennállnak, a segély jár annak a nőnek is, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal vette nevelésébe. Ebben az esetben a terhességi-gyermekágyi segély a gondozásba vétel napjától a szülési szabadság még hátra lévő idejére jár.

Nem jár a terhességi-gyermekágyi segély annak a biztosítottnak, aki

1. a szülési szabadság ideje alatt a teljes keresetet megkapja - arra az időre, amelyre a teljes keresetben részesül,
2. bármilyen jogviszonyban díjazás - kivéve a szerzői jogi védelem alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó alól mentes tiszteletdíjat - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységet folytat.

Amennyiben a biztosított személy a keresetét a szülési szabadság ideje alatt részben megkapja, csak az elmaradt keresete után illeti meg - azzal arányban - a terhességi-gyermekágyi segély.

Igényelhető egyszerre többféle támogatás?

A jogszabályi feltételek fennállása esetén a szülőnek az ellátás igénylésekor arra figyelemmel kell lennie, hogy amennyiben ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg

1. terhességi-gyermekágyi segélyre,
2. táppénzre vagy baleseti táppénzre,
3. gyermekgondozási támogatásra (gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás), illetve
4. gyermekgondozási díjra

is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult. A közös háztartásban élő gyermek után a szülők választása szerint csak az egyik szülő jogosult táppénzre, gyermekgondozási díjra.

Arra azonban lehetőség van, hogy a felsorolt ellátások között a biztosított a folyósítás során is válasszon. Az egyik ellátás folyósítása alatt választott újabb ellátást a választás napjától - a korábban folyósított ellátás folyósításának megszüntetésével - lehet megállapítani és folyósítani.

Mennyi ideig jár a tgyás?

A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadság ideje alatt, maximum 168 napig illeti meg a szülő nőket. Ennek maximális időtartama 24 hét lehet, amelyet úgy kell kiadni a munkavállalónak, hogy ebből négy hét lehetőleg a szülés várható ideje elé essen.

A szülési szabadság akkor is megilleti a szülő nőt, ha gyermeke halva születik vagy a szabadság alatt elhalálozik. Az előbbi esetben a szülési szabadság a szülést követő hat hétig, az utóbbi esetben a gyermek halálát követő 15 napig vehető igénybe, de a szülési szabadság teljes ideje ebben az esetben sem lehet 6 hétnél rövidebb.

Mennyi a tgyás összege?

A terhességi-gyermekágyi segély összege a szülési szabadság kezdő napját megelőző naptári évben keresett jövedelem napi átlagkeresetének 70-%-a. Ez az összeg a szülési szabadság időtartama alatt illeti meg azt az anyát, vagy azt a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nőt, aki a fent részletezett jogszabályi feltételeknek megfelel.

A napi átlagkereset kiszámításánál jövedelemként kell figyelembe venni minden olyan összeget, amely után a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosítási járulékot kellett fizetnie. Ide sorolhatók a nem rendszeres jövedelmek (például a végkielégítés, a prémium, a jutalom összege) is, arra figyelemmel, hogy ezeket csak azon időszakokban veszik alapul a számításnál, amelyekre tekintettel az érintett személy kapta.

Amennyiben a biztosított nem rendelkezik a szülési szabadságot megelőző évben legalább 180 napi jövedelemmel, a segély összegét a segélyre való jogosultság kezdő napját, azaz a szülési szabadság első napját közvetlenül megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján állapítják meg. Ez utóbbi esetben - feltéve, hogy a biztosítás folyamatos volt - a 180 napi jövedelmet csak a segély kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni. Amennyiben a biztosítási idő korábban megszakadt, a segély megállapításánál a megszakadást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.

Előfordulhat, hogy a biztosítottnak sem a megelőző évben, sem pedig a segély igénybevételét közvetlenül megelőző 180 napban nem volt figyelembe vehető jövedelme. Ilyenkor a segélyre való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad részét veszik alapul a számításnál. Ha a biztosított jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, akkor a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni.

Ugyanezt a módszert alkalmazzák abban az esetben is, ha valaki az álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék folyósításának szünetelése alatt, vagy az ellátás megszűnését követő 42 napon belül szül, és tényleges jövedelemmel nem rendelkezik. (Az ellátás alapja azonban nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék alapját képező átlagkereset harmincad részét.) Tényleges jövedelem hiányában a munkavállalóknál az ellátásra jogosultság kezdő napján érvényes szerződés szerinti jövedelmet, egyéni és társas vállalkozóknál pedig ajogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapján kell kiszámítani a segély összegét.

Az 1 és 2 forintos érmék forgalomból történt kivonása folytán a tgyás összegének megállapítása során a legközelebbi 0-ra vagy 5-re végződő összegre felfelé kell kerekíteni, ha az nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik.

Hol kell igényelni a tgyást?

A terhességi-gyermekágyi segély iránti igényt a biztosított személynek szóban vagy írásban a A terhességi-gyermekágyi segély iránti igényt a biztosított személynek szóban vagy írásban a foglalkoztatójánál (pl. a munkáltatónál) kell bejelentenie.

Az egyéni vállalkozók - az előírt nyomtatványon - a telephelyük szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnál terjeszthetik elő kérelmüket.

Ha a biztosított a szülés napját megelőző két éven belül más foglalkoztató(k)nál biztosítási jogviszonyban állt, ezt a tényt a "Foglalkoztatói igazoláson" jelezni kell, továbbá mellékelni kell a kérelemhez:

1. a biztosítási idő igazolásához a korábbi foglalkoztató által kiadott "Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról" elnevezésű nyomtatványt,
2. az ellátás alapját képező jövedelem igazolásához a korábbi foglalkoztató által kiadott "Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához" elnevezésű nyomtatványt.

Az igény visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető.

A terhességi gyermekágyi segély iránti kérelmet:

1. kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely,
2. egyéb esetekben a foglalkoztató székhelye, telephelye szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztár bírálja el.

A tgyás összegének kifizetése

A terhességi-gyermekágyi segélyt havonta utólag folyósítják. Ha az igényt a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató bírálta el, akkor a bérfizetési napon, amennyiben az illetékes egészségbiztosítási pénztár volt az elbíráló, akkor a tárgyhónapot követő 10. napig kerül sor a segély folyósítására.

Az igényelbíráló szerv a már jogerősen elbírált ügyben benyújtott ismételt igénybejelentést csak abban az esetben vizsgálja érdemben, ha az elbírálás szempontjából lényeges tényeket és bizonyítékokat hoz fel. Ha az igény elbírálását követően megállapítják, hogy az igényt jogszabálysértő módon utasították el, vagy alacsonyabb összegű ellátást állapítottak meg, illetve folyósítottak, a jogszabálysértés felfedezésétől számított öt éven belül járó összeget és az utána járó, Tbj-ben meghatározott késedelmi pótlékot ki kell fizetni az igénylő részére.

Az esedékessé vált és fel nem vett segélyt az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni. Ha a segély felvételére azért nem került sor, mert a jogosult elhalálozott, a vele közös háztartásban élő házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőre emelkedése napjától számított egy éven belül.

A tgyáshoz kapcsolódó néhány kedvezmény

A terhességi-gyermekágyi segély után nem kell sem százalékos mértékű, sem tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni.

A terhességi-gyermekágyi segély folyósításának idejét a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időként kell figyelembe venni.

Az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira (például járóbeteg-szakellátásra vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra) a biztosított személyeken túl jogosultak azok is, akik terhességi-gyermekágyi segélyben részesülnek.

A gyermektartásdíj, valamint a jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás végrehajtása érdekében legfeljebb a terhességi-gyermekágyi segély 33 %-a vonható le a fizetésre kötelezett személytől.

Az a hallgató, aki 2006. december 1-je előtt létesített hallgatói jogviszonyt és költségtérítéses képzésben vett részt és a félév (oktatási időszak) első napján terhességi-gyermekágyi segélyben részesült,abban a félévben (oktatási időszakban), amelynek első napján az előző feltételeknek megfelel, azon a szakon, illetve szakképzésben folytatott tanulmányok idején, amelyben 2007. augusztus 1. előtt korábban - terhességi-gyermeki segélyre, gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra vagy gyermekgondozási díjra figyelemmel - költségtérítés-mentességben részesült, költségtérítés fizetésére nem kötelezhető.

3. Családi pótlék

A családi pótlék olyan pénzbeli családtámogatási ellátás, amelyet az állam a gyermekek nevelési és iskoláztatási költségeihez havi rendszerességgel biztosít.

Családi pótlékra jogosultak köre

Magyarországon a családi pótlékra jogosult lehet minden

1. magyar állampolgár,
2. bevándorolt vagy letelepedett jogállású, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy,
3. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (Szmtv.) szerint a szabad mozgás jogával rendelkező személy, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
4. a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott személy (pl.: az Európai Gazdasági Térséghez tartozó ország állampolgára, munkavállaló, egyéni vállalkozó, diák stb. és családtagja), amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és - a határ menti ingázókat kivéve - a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

A családi pótlékra való jogosultság feltételei

A családi pótlék a fenti személyeket az alábbi feltételek (I-IV.) esetén illeti meg:

I.) A családi pótlékra a saját háztartásában nevelt gyermekre tekintettel jogosult:

1. a vér szerinti szülő,
2. az örökbe fogadó szülő,
3. a szülővel együtt élő házastárs,
4. aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, ha az erre irányuló eljárás már folyamatban van,
5. a nevelőszülő,
6. a hivatásos nevelőszülő,
7. a gyám,
8. akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 72. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték.

Ebben az esetben a fenti személyeknek csak akkor jár a családi pótlék, ha a gyermek:

1. még nem tanköteles, vagy
2. tankötelezettsége még nem szűnt meg, vagy
3. általános iskolai, középiskolai, szakiskolai tanulmányokat folytat, annak a tanévnek a végéig, amelynek időtartama alatt betölti a 23. életévét.

A családi pótlék megállapítása során saját háztartásban nevelt gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is

1. aki átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése miatt;
2. akit 30 napot meg nem haladóan szociális intézményben helyeztek el;
3. aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában (Gyvt. 49-51. §) tartózkodik.
4. 2006. január 1-jétől, ha a 16. életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásban nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban, a családi pótlékot a kiskorú szülőnek kell megállapítani és folyósítani.

II.) A gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre tekintettel jogosult a családi pótlékra:

1. a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg
2. a vagyonkezelő eseti gondnok.

A családi pótlék azonban ebben az esetben is csak akkor illeti meg a fenti személyeket, ha a gyermek

1. még nem tanköteles; vagy
2. tankötelezettsége még nem szűnt meg; vagy
3. általános iskolai, középiskolai, szakiskolai tanulmányokat folytat, annak a tanévnek a végéig, amelynek időtartama alatt betölti a 23. életévét.

III.) A Magyarország területén működő szociális intézményben elhelyezett gyermek esetén a szociális intézmény vezetője jogosult a családi pótlékra.

IV.) A családi pótlékra saját jogán jogosult:

1. a 18. életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, feltéve, hogy utána 18. életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak;
2. általános iskolai, középiskolai, szakiskolai tanulmányokat folytató nagykorú személy annak a tanévnek a végéig, amelynek időtartama alatt betölti a 23. életévét, ha
3. • ba) mindkét szülője elhunyt;
   • bb) a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt;
   • bc) kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből;
   • bd) a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg;
   • be) a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy tankötelezettsége még nem szűnt meg és a családi pótlék a nagykorúságát megelőzően is az ő részére került folyósításra;
   • bf) a szülővel, nevelőszülővel, a hivatásos nevelőszülővel, a gyámmal, továbbá azzal, akihez a Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték, nem él egy háztartásban.

Ugyanazon gyermek után járó családi pótlék mindig csak egy jogosultat illet meg, azaz csak egy személy részére folyósítható.

Ha a gyermek együttélő szülők háztartásában él, a családi pótlékot - együttes nyilatkozatuk alapján - bármelyik szülő igényelheti, nyilatkozatuk szerint, gyermekenként. Amennyiben a szülők ebben a kérdésben nem tudnak megállapodni, az ellátást igénylő szülő személyéről - kérelemre - a gyámhatóság dönt.

Életkori feltételek

A közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekek után annak a tanévnek a végéig folyósítják az ellátást, amelynek időtartama alatt a tanuló betölti a 23. életévét.

A családi pótlék összege

A családi pótlék összegének emeléséről az országgyűlésnek legalább évente egy alkalommal döntenie kell.

2008. január 1-jétől a családi pótlék havi összege:

1. egygyermekes család esetén 12 200 forint,
2. egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 forint,
3. kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint,
4. két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint,
5. három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 000 forint,
6. három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 000 forint,
7. tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23 300 forint,
8. tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint,
9. a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató nagykorú kivételével a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy esetén, feltéve, hogy utána tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak, 19 100 Ft, 2007. március 1-jétől pedig 20.300 Ft,
10. gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett nem tartósan beteg, illetve nem súlyosan fogyatékos, továbbá a Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek esetében 14 800 forint,
11. a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személynek, ha a tankötelezettsége még nem szűnt meg és a családi pótlék a nagykorúságát megelőzően is az ő részére került folyósításra, továbbá az általános iskolai, középiskolai, szakiskolai tanulmányokat folytató nagykorú személynek, annak a tanévnek a végéig, amelynek időtartama alatt betölti a 23. életévét (akinek mindkét szülője elhunyt, akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt, aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből, akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg, aki a szülővel, nevelőszülővel, a hivatásos nevelőszülővel, a gyámmal, továbbá azzal, akihez a Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték, nem él egy háztartásban) 14 800 forint.

A családi pótlékot - függetlenül az igénylés és megszüntetés időpontjától - teljes hónapra kell megállapítani és folyósítani.

Ha a családi pótlékból levonás történik, az 1 és 2 forintos érmék forgalomból történt kivonása folytán a folyósított összeget a legközelebbi 0-ra vagy 5-re végződő összegre felfelé kell kerekíteni, ha az nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik.

Kit lehet beszámítani a családi pótlék összegének számításánál?

A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából csak azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket lehet figyelembe venni,

1. aki az igénylő háztartásában él és
2. • aa) akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult,
   • ab) aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, első egyetemi vagy főiskolai szintű alapképzésben résztvevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik,
   • ac) aki saját jogán jogosult családi pótlékra;
3. aki fogyatékos és szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe és a családi pótlékot igénylő vele kapcsolatot tart fenn (nem tekinthető rendszeres kapcsolattartásnak az évenkénti egy-egy látogatás, levélírás, illetve telefonhívás).

Ki minősül egyedülállónak?

Fontos, hogy a családi pótlék megállapítása szempontjából az a szülő vagy gyám minősül egyedülállónak:

1. aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa;
2. aki saját maga vagy házastársa (élettársa):
3. • közoktatási intézmény tanulója,
   • vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül,
   • rokkantsági nyugdíjas, baleseti rokkantsági nyugdíjas, illetve rehabilitációs járadékban részesül, és nyugdíjának, járadékának összege nem haladja meg a rokkantsági csoportonként megállapított legkisebb rokkantsági nyugdíj, illetve legkisebb rehabilitációs járadék összegét és egyéb jövedelme nincs,
   • nyugellátásban - ide nem értve a fenti pontban felsorolt rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjat -, átmeneti járadékban részesül és nyugdíjának, járadékának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és egyéb jövedelme nincs
   • időskorúak járadékában, rendszeres szociális segélyben, rendszeres szociális járadékban, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül és egyéb jövedelme nincs,
   • a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nincs.

A családi pótlék folyósításának szüneteltetése

Ha a 18. életévét betöltött személy rendszeres jövedelemmel rendelkezik, akkor a rá tekintettel, illetve a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól szüneteltetni kell mindaddig, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik A jövedelem akkor tekinthető rendszeresnek, ha legalább három egymást követő hónapban keletkezett.

A családi pótlék igénylése

A családi pótlék iránti igényt írásban - a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rend. 1. számú melléklete szerinti - az "Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra" című formanyomtatvány, és az 1. számú pótlap kitöltésével kell előterjeszteni. A formanyomtatvány térítésmentesen beszerezhető az igényelbíráló szerveknél, illetve valamennyi települési önkormányzatnál. Az igénybejelentéshez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges tények (pl. egyedülállóság) és adatok (gyermekek számának) igazolását is.

A jogosultságot minden esetben a formanyomtatványon benyújtott kérelem, az ehhez mellékelt nyilatkozatok és a benyújtott igazolások alapján bírálják el. Írásbeli nyilatkozatot az igénylőnek, azokról a körülményekről kell tennie, amelyekről nem kell igazolást benyújtani (például együtt élő szülők családi pótlék igényléséről), de az igényelbírálás szempontjából jelentőségük van.

Az igényléskor be kell mutatni vagy másolatban csatolni kell:

az igénylő személyazonosító adatainak igazolására a személyazonosságot igazoló érvényes hatósági igazolványt,

1. a gyermek(ek) eredeti születési anyakönyvi kivonatát (ennek hiányában más erre alkalmas közokiratot),
2. az igénylő és gyermek(ek) TAJ-számát igazoló hatósági bizonyítványt, hatósági igazolványt,
3. a szülővel együttélő házastárs igénylőnek a házassági anyakönyvi kivonatát,
4. a nevelőszülőnek, a hivatásos nevelőszülőnek a gyermek nála történő elhelyezésről szóló határozatot,
5. az igénylő gyámnak a gyámhatóság gyámrendelő határozatát,
6. annak a személynek, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a gyámhivatal kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozatát,
7. annak pedig, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték az ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő határozatot.

A családi pótlék iránt benyújtott igényeket a Magyar Államkincstárnak (MÁK) az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes területi igazgatósága - a fővárosban a Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság - és kirendeltségei, illetve - amennyiben ilyen működik - az igénylő munkahelyén lévő családtámogatási kifizetőhely bírálja el. A feladatot 2008. március végéig a MÁK egészében átveszi, azt követően a munkahelyi kifizetőhelyek, néhány kivételtől eltekintve, megszűnnek. Ilyen kivétel pl. az ORFK és a megye rendőr-főkapitányságok, a Köztársasági Őrezred, az Országgyűlés Hivatala.

Az igény érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.

A családi pótlék folyósítása

A családi pótlék az igény benyújtásának időpontjától abban az esetben jár, ha a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. Ha az igényt késedelmesen nyújtották be, a családi pótlékot visszamenőleg legfeljebb két hónapra, az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, feltéve, hogy a jogosultsági feltételek ettől az időponttól fennálltak. A folyósításáról az igényelbíráló szerv gondoskodik.

A családi pótlékot utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10., bankszámlára utalás esetén 3. napjáig kell folyósítani a jogosult személy részére.

Bejelentési kötelezettség

A családi pótlék jogosultja az igényelbíráló szervnek 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan tényt, adatot, amely az ellátásra jogosultságát vagy annak összegét érinti.

A családi pótlék folyósításának vagy szünetelésének időtartama alatt írásban be kell jelenteni:

1. a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését,
2. a gyermek, személy tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését,
3. a gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának megszűnését, szüneteltetését,
4. a 18 éven felüli gyermek, személy rendszeres jövedelmét,
5. az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét,
6. az ellátásra jogosult egyedülállóságának megszűnését,
7. az egyedülállóságot meghatározó körülmény megszűnését,
8. az ellátásra jogosult nevének, bankszámlaszámának vagy lakcímének megváltozását.

4. Gyermekgondozási díj (gyed)

Kinek jár a gyed?

Az egészségbiztosítási szempontból biztosítottnak tekinthető szülő - anya vagy akár az apa is - a gyermek két éves koráig gyermekgondozási díjban (gyed) részesülhet. A gyermekgondozási díj a terhességi-gyermekágyi segély (tgyás) igénybevételét vagy az annak megfelelő időtartamot követően folyósítható az egyik szülő részére.

Az egészségbiztosítás rendszerében biztosítottnak minősülő személyek körét tételesen a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások rendeltetéséről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) határozza meg. Ennek alapján biztosítottnak tekinthetők például a munkavállalók, a köztisztviselők, vagy a közalkalmazottak, valamint igénybe vehetik a társadalombiztosítás ellátásait többek között az álláskeresési támogatásban részesülők is.

A gyedre való jogosultság szempontjából szülőnek kell tekinteni:

1. a vérszerinti és örökbefogadó szülőt;
2. a szülővel együtt élő házastársat;
3. azt a személyt, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, ha az erre irányuló eljárás már folyamatban van; valamint
4. a gyámot.

Mikortól jár a gyed?

Mivel a terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadság ideje alatt illeti meg a terhes, illetve a szülő nőt, ezért e pénzbeli ellátás folyósításának maximális időtartama 24 hét lehet. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gyed csak a szülési szabadság lejárta vagy a szüléstől számított 24 hét eltelte után folyósítható a szülő részére. A szülési szabadság kiadáskor fontos szempont, hogy a munkáltatónak a szabadságból lehetőleg négy hetet már a szülés várható időpontja előtt ki kell adnia a munkavállaló részére.

Ha a gyermeket szülő nő - ideértve a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nőt is - meghal, vagy a gyermek nem az ő háztartásában nevelkedik, úgy a gyermekgondozási díj az arra jogosult személynek a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosító időtartamra, illetőleg annak fennmaradó részére is jár.

A gyed igénybevételének feltételei

A gyermekgondozási díj igénybevételének alapvető feltétele, hogy ezt a pénzbeli ellátási formát csak az a szülő veheti igénybe, aki a saját háztartásában neveli a gyermekét. További feltétel, hogy a biztosított szülőnek a gyed igénylését - a szülő anya esetében pedig a szülést - megelőző két évben legalább 180 napon át biztosítottnak kellett lennie . Kivételes esetben a nem biztosított szülő is jogosult lehet a gyermekgondozási díjra. Így folyósítható a pénzbeli ellátás annak az anyának is, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság időtartama alatt szűnt meg.

Ebben az esetben azonban az is feltétel, hogy

1. az anya terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága még a biztosítási jogviszony fennállása alatt keletkezzen és
2. a szülést megelőző két évben legalább 180 napon keresztül biztosított legyen.

A gyedre való jogosultság elbírálásánál a 180 napi biztosítási időbe be kell számítani:

1. a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz és a terhességi gyermekágyi segély folyósításának az idejét,
2. a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejét,
3. a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.

A jogszabályi feltételek fennállása esetén a szülőnek az ellátás igénylésekor arra figyelemmel kell lennie, hogy amennyiben ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg

1. terhességi-gyermekágyi segélyre,
2. táppénzre vagy baleseti táppénzre,
3. gyermekgondozási támogatásra (gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás), illetve
4. gyermekgondozási díjra

is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult. A közös háztartásban élő gyermek után a szülők választása szerint csak az egyik szülő jogosult táppénzre, gyermekgondozási díjra.

Kivételt jelent, ha a közös háztartásban élő gyermek után az egyik szülő táppénzt vagy baleseti táppénzt és terhességi-gyermekágyi segélyt, illetőleg gyermekgondozási díjat, vagy gyermekgondozási támogatást vesz igénybe, úgy a másik szülő gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot, feltéve, hogy az ellátást nem ugyanazon gyermek után állapították meg.

Arra azonban lehetőség van, hogy a felsorolt ellátások között a biztosított az egyik folyósított ellátás helyett másikat válasszon. Az egyik ellátás folyósítása alatt választott újabb ellátást a választás napjától - a korábbi ellátás megszüntetésével - fogják megállapítani és folyósítani.

Kiknek nem jár gyed?

A gyermekgondozási díj azonban a fenti feltételek fennállása esetén sem jár azoknak, akik:

1. bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát végeznek (kivéve a szerzői jogi védelem alatt álló alkotásért járó díjazást) vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységet személyesen folytatnak;
2. munkavégzés nélkül megkapják teljes keresetüket (ha a keresetüket részben kapja meg, csak az elmaradt kereset után jár gyermekgondozási díj);
3. egyéb, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott rendszeres pénzellátásban (például táppénzben, rokkantsági nyugdíjban, öregségi nyugdíjban) részesülnek;
4. azért nem nevelhetik saját háztartásukban a gyermeküket, mert a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, valamint harminc napot meghaladó időtartamra bentlakásos szociális intézményben helyezték el;
5. a gyermeküket napközbeni ellátást biztosító intézményben (például bölcsödében, családi napköziben) helyezték el, kivéve a rehabilitációs és a habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést;
6. előzetes letartóztatásban vannak vagy szabadságvesztés, illetve elzárás büntetésüket töltik.

A gyed összege

A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 %-a, de maximális összege, havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 %-a, amely összeg 2006-ban 87 500, 2007-ben 91 700 forint volt, 2008. január 1-étől 96 600 forint. (2003-tól az adott évre vonatkozó költségvetési törvény határozta meg a maximális összeget, ami 2004-ben és 2005-ben is a havi 83 000 forintot nem haladhatta meg). A gyed összegének megállapításánál jövedelemként csak azt az összeget (a továbbiakban: jövedelem) lehet figyelembe venni, amely után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt.

Ha a biztosított személy egyidejűleg több jogviszony alapján is jogosult gyermekgondozási díjra, akkor a megállapított díjak összegét egybe kell számítani. Az ellátás azonban ebben az esetben sem haladhatja meg a maximális összeget.

Ha a maximális összegben állapítják meg a gyermekgondozási díjat, akkor azt minden évben január 15-ig felülvizsgálják, és az adott évre vonatkozóan meghatározott összeghatár figyelembe vételével a január 1-jei időpontra visszamenőleg ismételten megállapítják.

A napi átlagkereset kiszámításánál a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem napi átlaga vehető alapul. Amennyiben a fenti időszakban a biztosított személy nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, úgy a gyermekgondozási díj összegét a jogosultság első napját megelőző 180 napi jövedelem napi átlaga alapján fogják megállapítani. Nem lehet azonban figyelembe venni azt a jövedelmet, amit - nem folyamatos biztosítási idő esetén - a megszakítást megelőzően keresett a szülő.

Azon személyeknél, akik jogosultak ugyan, de a fenti számítással nem állapítható meg a napi átlagkeresetük, az érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad részét fogják alapul venni, feltéve, hogy a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, illetve a munkanélküli ellátás alapját képező jövedelmük a minimálbér kétszeresét eléri, ha ugyanis ezt a mértéket nem éri el a számítás alapja a tényleges jövedelem lesz.

Ha a gyermekgondozási díjat ugyanazon gyermek után és ugyanazon személy számára ismételten megállapítják, úgy a díj azonos lesz a korábban megállapított összeggel, amit azonban hivatalból korrigálni kell.

Az 1 és 2 forintos érmék forgalomból történt kivonása folytán a gyed összegének megállapítása során a legközelebbi 0-ra vagy 5-re végződő összegre felfelé kell kerekíteni, ha az nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik.

A gyed igénylése

A gyermekgondozási díjat írásban - az "Igénybejelentés gyermekgondozási díjhoz" elnevezésű nyomtatványon - kell igényelni a foglalkoztatónál akkor is, ha az igényléskor a biztosítás már nem áll fenn.

A foglalkoztató fogalmát a Tbj. 4. § a) pontja határozza meg. Az igény bejelentésére szolgáló nyomtatványt két példányban kell kitölteni.

Az egyéni vállalkozók - az előírt nyomtatványon - a telephelyük szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnál terjeszthetik elő kérelmüket.

A gyed igénylésekor a gyermek születési anyakönyvi kivonatát be kell mutatni az igényelbíráló szervnek, amely az igénylés tényét rögzíti az okirat hátoldalán.

Amennyiben a gyermekgondozási díj igénybevételének napját megelőző két évben az igénylőnek más foglalkoztatónál is fennállt biztosítási jogviszonya, akkor mellékelni kell a kérelemhez:

1. a biztosítási idő igazolásához a korábbi foglalkoztató által kiadott "Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról" elnevezésű nyomtatványt; és
2. az ellátás alapját képező jövedelem igazolásához a korábbi foglalkoztató által kiadott "Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához" elnevezésű nyomtatványt is.

Az igény visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető.

Ki bírálja el a gyed igénylését?

1. Kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely,
2. Egyéb esetekben a foglalkoztató székhelye, telephelye szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztár bírálja el.

Mikor folyósítják a gyedet?

A gyermekgondozási díjat havonta utólag az elbíráló szervek folyósítják. Ha az igényt a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató bírálta el, akkor a bérfizetési napon, amennyiben az illetékes egészségbiztosítási pénztár volt az elbíráló, akkor minden hónap 10-éig kerül sor a díj folyósítására.

A fel nem vett díjat az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni. Ha a gyermekgondozási díj átvételére azért nem került sor, mert a jogosult elhalálozott, akkor a vele közös háztartásban élő házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös is felveheti a pénzt a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőre emelkedésétől számított egy évig.

Kapcsolódó tudnivalók

A folyósított gyermekgondozási díj után nem kell sem százalékos mértékű, sem tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni.

A nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időként figyelembe kell venni a gyermekgondozási díj 2000. január 1-jét megelőző folyósításának időtartamát. 1999. december 31-ét követően a gyermekgondozási díj folyósításának időszaka azonban csak abban az esetben tekinthető szolgálati időnek, ha a nyugdíjjárulékot ezután megfizették.

A gyermekgondozási díjban részesülő személynek ugyanis a díj után nyugdíjjárulékot kell fizetnie. Magánnyugdíj pénztári tagság esetében a gyed folyósítása tagdíjfizetést megalapozó jogviszonynak minősül.

Az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira (például járóbeteg-szakellátásra vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra) a biztosított személyeken túl jogosultak azok is, akik gyermekgondozási díjban részesülnek.

A gyermektartásdíj, valamint a jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás végrehajtása érdekében legfeljebb a gyermekgondozási díj 33 %-a vonható le a fizetésre kötelezett személytől.

Az a hallgató, aki 2006. december 1-je előtt létesített hallgatói jogviszonyt és költségtérítéses képzésben vett részt és a félév (oktatási időszak) első napján gyermekgondozási díjban részesült, abban a félévben (oktatási időszakban), amelynek első napján az előző feltételeknek megfelel, azon a szakon, illetve szakképzésben folytatott tanulmányok idején, amelyben 2007. augusztus 1. előtt korábban - terhességi-gyermeki segélyre, gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra vagy gyermekgondozási díjra figyelemmel - költségtérítés-mentességben részesült, költségtérítés fizetésére nem kötelezhető.

5. Anyasági támogatás

A családtámogatási ellátások - köztük az anyasági támogatás - célja, hogy csökkentsék a családok gyermekneveléssel együtt járó anyagi terheit, és ezzel elősegítsék a családok szociális biztonságát, továbbá hozzájáruljanak a gyermekek egészséges harmonikus fejlődéséhez, testi, szellemi, erkölcsi gyarapodásához.

Az anyasági támogatás a fenti célok megvalósulása érdekében olyan családtámogatási ellátási forma, amely más szociális alapon igénybe vehető ellátási formák igénylése során nem minősül jövedelemnek.

Kik jogosultak az anyasági támogatásra?

Az anyasági támogatást igénybe veheti a Magyar Köztársaság területén élő

1. magyar állampolgár,
2. bevándorolt vagy letelepedett jogállású, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy,
3. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (Szmtv.) szerint a szabad mozgás jogával rendelkező személy, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

Anyasági támogatásban részesülhet:

1. a szülés után az a nő, aki a terhesség ideje alatt legalább négy alkalommal, koraszülés esetén pedig legalább egy alkalommal terhesgondozáson vett részt (ez a családtámogatási ellátási forma akkor is megilleti a szülő nőt, ha a gyermeke halva született);
2. az az örökbefogadó szülő is, akinek az örökbefogadást a gyermek születését követően 180 napon belül jogerősen engedélyezték;
3. az a gyám, akinek a gyermek születésétől számított 180 napon belül jogerősen a gondozásába kerül a gyermek.

Abban az esetben, amennyiben a szülő nő meghal, mielőtt a támogatást felvenné, ezt a családtámogatási ellátást az anyával egy háztartásban élt apa részére kell kifizetni. A fenti feltételnek megfelelő apa hiányában az anyasági támogatás jár annak a személynek is, aki a gyermek gondozását ellátja.

Nem kaphatnak anyasági támogatást azok a szülők:

1. akik már a gyermek születése előtt nyilatkozatban hozzájárultak a gyermek örökbefogadásához, kivéve, ha ezt a nyilatkozatot a gyermek születését követő 180 napon belül visszavonták;
2. akiknek a gyermeke jogerős gyámhatósági határozat következtében olyan gyermekvédelmi gondoskodásban (pl.: ideiglenes hatályú elhelyezésben) részesül, amelynek következtében kikerült a családi környezetéből.

Ha a gyermek születését követő 180 napon belül a fenti gyermekvédelmi gondoskodást megszüntetik és ismét az anya gondoskodik a gyermek neveléséről, az anyasági támogatásra ismét jogosulttá válik.

Az anyasági támogatás igénylésének folyamata

Az anyasági támogatásra vonatkozó igénylést kizárólag írásban a gyermek születését követő 180 napon belül lehet benyújtani az igénylő lakóhelye vagy tartótartózkodási helye szerint illetékes Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságán (továbbiakban: Kincstár), vagy - amennyiben ilyen működik a munkahelyen - az igénylő személy munkahelyén található családtámogatási kifizetőhelynél. A feladatot 2008. március végéig a Kincstár egészében átveszi, azt követően a munkahelyi kifizetőhelyek, néhány kivételtől eltekintve, megszűnnek. Ilyen kivétel pl. az ORFK és a megye rendőr-főkapitányságok, a Köztársasági Őrezred, az Országgyűlés Hivatala.

A kérelmet ajánlott levél formájában kell postára adni (hiszen így igazolható a postára adás napja, ami az igénybejelentés napja), vagy személyesen benyújtani az illetékes hivatalnak .

Az anyasági támogatásra vonatkozó kérelem benyújtása a Kincstárnál, a munkahelyen működő családtámogatási kifizetőhelyen, illetve a települési önkormányzat hivatali helyiségében térítésmentesen beszerezhető "Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra" című formanyomtatványon és az 5. számú pótlap kitöltésével történik. A nyomtatványokat egy példányban kell kitölteni.

Ha a kérelem előterjesztése nem formanyomtatványon történik, akkor a benyújtás napja csak akkor számít a kérelem előterjesztésének napjául, ha utóbb az igényt formanyomtatványon is benyújtják. A formanyomtatvány igénylése természetesen térítésmentes.

Az ellátás igénybevételével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.

Az igénybejelentéshez szükséges iratok

Az igényléskor a formanyomtatványhoz csatolni kell:

1. az igénylő személyi igazolványát (lakcímkártyáját);
2. a terhesgondozást végző orvos igazolását arról, hogy a szülő nő a támogatáshoz szükséges alkalommal részt vett a terhesgondozáson, kivéve, ha szülő nő hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a terhesség időtartama alatt egybefüggően legalább öt hónapot külföldön tartózkodott;
3. örökbefogadó szülő esetén a gyermek - határidőn belüli - örökbefogadását engedélyező jogerős határozat másolatát;
4. gyám esetében a jogerős gyámrendelő határozat másolatát;
5. az igénylő és a gyermek(ek) TAJ-számát igazoló hatósági igazolványt;
6. az igénylő számlavezető bankjától egy igazolást a számla fennállásáról, ha bankszámlaszámlára kérjük a támogatás folyósítását.

Az igénybejelentéssel egyidejűleg be kell mutatni:

1. a gyermek - ikrek születése esetén a gyermekek - születési anyakönyvi kivonatát;
2. halva született gyermek esetén a halvaszületés tényét igazoló okirat eredeti példányát;
3. a támogatás felvétele előtt meghalt anya esetében az anya halotti anyakönyvi kivonatát;
4. amennyiben a gyermek örökbefogadásához a szülők már a gyermek születése előtt hozzájárultak, a hozzájárulás visszavonásáról szóló nyilatkozat másolatát;
5. ha a gyermeket korábban gyermekvédelmi gondoskodás keretében emelték ki a családjából, a fenti gyermekvédelmi gondoskodást megszüntető gyámhatósági határozatot.

Az anyasági támogatás összege

Az anyasági támogatás gyermekenkénti összege:

1. a gyermek születésekor érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225 %-a (2004-ben 52 200 forint, 2005-ben 55 575 forint, 2006-ban 58 050 forint, 2007-ben 60 367 forint volt, 2008-ban 64 125 forint),
2. ikergyermekek esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 300 %-a (2004-ben 69 600 forint, 2005-ben 74 100 forint, 2006-ban 77 400 forint, 2007-ben 80 490 volt, 2008-ban 85 500).

Az anyasági támogatás iránti igényt az igényelbíráló szerv az igény benyújtását követő 5 munkanapon belül elbírálja, a jogosultság megállapítása esetén a támogatást bankszámlára vagy kifizetési utalványon kiutalja, és ennek megtörténtét a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatának - halva születés esetén az ezt bizonyító okiratnak - hátoldalára rávezeti.

Ha az anyasági támogatásból levonásnak lenne helye, az 1 és 2 forintos érmék forgalomból történt kivonása folytán a folyósított összeget a legközelebbi 0-ra vagy 5-re végződő összegre felfelé kell kerekíteni, ha az nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik.

Jogorvoslati lehetőség

Amennyiben az igényelt anyasági támogatást elutasították vagy a kérelmező személy az igényelbíráló szerv intézkedésével, határozatával más ok miatt (pl.: a megítélt anyasági támogatás összegével) nem ért egyet, a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezhet. A fellebbezést mindig az első fokú határozatot, intézkedést hozó szervhez kell benyújtani.

Ha a fellebbezés eredményeképpen megszületett érdemi másodfokú határozat jogszabályt sért, az igénylő - ezen határozat kézbesítését követő 30 napon belül - bírósági felülvizsgálatot kérhet.

Milyen következménnyel jár, ha jogosulatlanul veszik igénybe az anyasági támogatást?

Jogosulatlanul veszi igénybe az anyasági támogatást az a személy, aki

1. az igénybevétel feltételeinek nem felel meg, azaz arra nem jogosult, vagy
2. kevesebb összegre jogosult, mint amennyit folyósítottak részére.

Aki az ellátást jogosulatlanul vette igénybe és a visszafizetésre a felvételtől számított 30 napon belül köteles a felvett összeget, vagy annak meghatározott részét visszafizetni. Amennyiben 30 napon belül nem kerül sor a felszólításra, a jogosulatlanul felvett támogatást - a felvételtől vagy az ellátás megszűnésétől számított - 3 éven belül már csak akkor követelhetik vissza, ha az ellátás jogosulatlan felvétele az igénylő személynek felróható.

Az anyasági támogatás felvétele akkor róható fel valakinek, ha tudott arról, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de ennek ellenére felvette, vagy a jogosult a saját gondatlanságából nem tudta, hogy a támogatás őt nem illeti meg, de a körülmények alapján ezt tudnia kellett volna.

A jogalap nélkül felvett támogatást bármely más, még folyósított családtámogatási ellátásból (pl. gyermekgondozási segélyből) levonhatják. A levonás összege azonban nem haladhatja meg a folyósított ellátás 33 %-át. A támogatás visszafizettetése érdekében akár az ellátást igénybe vevő keresetéből is le lehet vonni a tartozást. Amennyiben erre nincs mód és a visszafizetésre kötelezett személy a fizetésre kötelező határozat, vagy fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kötelezettségének nem tesz eleget, a követelés adók módjára behajtható.

Fontos tudni, hogy a magánszemély kérelmére a Magyar Államkincstár elnöke kivételes méltányosságból elengedheti vagy mérsékelheti a jogalap nélkül kifizetett és jogerős határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét, ha annak megfizetése az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetését súlyosan veszélyezteti és a behajtási eljárás eredménytelen volt.

A méltányossági jogkör gyakorlása tekintetében a visszafizetés különösen akkor veszélyezteti súlyosan a megélhetést, ha a közös háztartásban élő családban

1. az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, vagy
2. magasabb összegű családi pótlékra jogosító gyermek, illetve magasabb összegű családi pótlékra vagy fogyatékossági támogatásra jogosult személy él,
3. három vagy több gyermek eltartásáról kell gondoskodni.

6. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

A települési önkormányzatok képviselő-testülete - az önkormányzati rendeletben szabályozottak szerint - rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítheti azokat a gyermeket gondozó családokat, amelyek időszakosan létfenntartási gondokkal küszködnek vagy létfenntartásukat veszélyeztető rendkívüli helyzetbe kerültek. A segítség összege és gyakorisága a települési önkormányzatok anyagi lehetőségeihez igazodik.

Létfenntartást veszélyeztető helyzetnek minősíthető például:

1. ha a gyermek betegsége miatt a szülő egy hónapot meghaladóan táppénzen van;
2. egyik vagy mindkét szülő elvesztése vagy munkanélkülivé válása (az árvaellátás vagy a munkanélküli ellátás folyósításának kezdetéig);
3. ha a gyermek gondozását átmenetileg helyettes szülő látja el; ha a család átmeneti otthonban kerül.

A támogatás odaítélésekor csak a kiskorúak (azaz a 18 év alattiak) tekintendők gyereknek, és nem vehetők figyelembe a házasságkötéssel nagykorúságot szerzett 16 és 18. életév közöttiek .

Természetbeni ellátás

A képviselő-testület döntése alapján a támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen a védelembe vett gyermekek nevelői számára.

Természetbeni ellátásnak minősül például

1. az általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatása,
2. a gyermekintézmények étkezési térítésének díjkedvezménye,
3. a tandíj, az egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj, illetve egyéb ellátás kifizetésének átvállalása.

A szociális ellátások körébe tartozó, természetben nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege adómentes. Ez a juttatás a szociális igazgatás körébe tartozó támogatások elbírálásakor (pl. rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, ápolási díj), valamint a lakáscélú hitelhátralék terheinek mérséklésére nyújtott támogatások (kamatteher-mentesítő támogatás, kamatteher-mentesítő és tőketörlesztési támogatás, hátralékmérséklési támogatás) nem minősülnek jövedelemnek .

A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás folyósítása iránti kérelem

A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél (általában a szociális irodán) terjesztheti elő. Bármely önkormányzat segítségére siethet annak a gyereknek, akinek élete vagy testi épsége a támogatás hiányában veszélybe kerülne. A helytálló önkormányzat utóbb aztán kérheti az illetékes önkormányzattól kiadásainak megtérítését .

Az iskolák pedagógusainak munkáját segítő gyermek- és ifjúságvédelmi felelős bármelyik tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezheti, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, illetve természetbeni ellátás megítélése érdekében .

A helyi önkormányzat rendeletben szabályozza egyebek mellett:

1. az igazolások és a nyilatkozatok tartalmát,
2. a kérelem benyújtásának részletes szabályait,
3. az elbírálás részletes szempontjait,
4. a jövedelemszámításnál irányadó időszakot.

A helyi önkormányzat által meghatározott feltételekről a kérelem benyújtásakor lehet tájékoztatást kapni.

Jogorvoslati lehetőség

Amennyiben első fokon nem a képviselő-testület bírálja el a kérelmeket, hanem leadott hatáskörként például a polgármester vagy a képviselő-testület bizottsága, akkor annak határozata ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani . A képviselő-testületnek a támogatás folyósítására vonatkozó kérelem elbírálása során hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye . A képviselő-testület határozatának felülvizsgálatát - jogszabálysértésre hivatkozva - a bíróságtól lehet kérni, mégpedig a határozat közlésétől számított harminc napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell indítani .

Az eljárás lefolytatására az a megyei bíróság illetékes, ahol a képviselő-testület székhelye van .

A pert a kérelmező jogosult megindítani, és a keresetlevelet a polgármesteri hivatalhoz (személyesen vagy postai úton), vagy az illetékes bíróságnál kell benyújtani. Az önkormányzat a keresetlevelet - az ügy irataival együtt - nyolc napon belül köteles a bírósághoz továbbítani. A fél - ha a keresetet közvetlenül a bíróságnál nyújtja be - köteles a felülvizsgálni kért határozat eredeti példányát vagy másolatát is csatolni, feltéve, hogy azt részére kézbesítették. Nem kell a közigazgatási határozatot csatolni, ha az arra vonatkozó adatokat a keresetlevél tartalmazza .

A kérelmezőnek a jogorvoslati eszközök igénybevétele esetén nem kell illetéket fizetnie.

A mulasztás jogkövetkezményei

Ha a fél a keresetlevél benyújtására megállapított határidőt elmulasztotta, 15 napon belül (kivételes esetben 3 hónapon belül) igazolással élhet. Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik. Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével együtt pótolni kell az elmulasztott cselekményt is. A közigazgatási szerv a hozzá elkésetten benyújtott keresetlevelet nem utasíthatja el, hanem köteles azt a bírósághoz továbbítani abban az esetben is, ha a fél igazolási kérelmet nem terjesztett elő .

A támogatás jogosulatlan igénybevételének következménye

Aki a támogatást jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette igénybe, - a két feltételt együttes teljesülése esetén - köteles azt visszafizetni, illetve a természetben nyújtott ellátás pénzbeni egyenértékét megtéríteni. A folyamatosan nyújtott ellátás visszafizetését legfeljebb egy évre visszamenőlegesen lehet elrendelni. Az ellátás megtérítését az eljáró szerv az igénybevétel jogosulatlanságáról való tudomásszerzéstől számított 3 hónapon belül rendelheti el, és nem követelheti az igénybevételtől, illetve az ellátás megszűnésétől számított egy éven túl .

Az eljáró szerv a megtérítést méltányosságból elengedheti, illetve csökkentheti.

7. Otthonteremtési támogatás

Az otthonteremtési támogatás az átmeneti vagy a tartós nevelésből kikerült, 24. évüket még be nem töltött nagykorú fiataloknak (a továbbiakban: fiatal felnőtt) nyújt segítséget a lakáshoz jutásban, illetve tartós lakhatásuk megoldásában.

Ki jogosult otthonteremtési támogatásra?

Otthonteremtési támogatásra jogosult az a fiatal felnőtt, akinek legalább hároméves időtartamú folyamatos - gondozási helyén töltött - nevelésbe vétele a nagykorúvá válásával szűnt meg, és készpénzének, biztosításra vagy más célból lekötött betétjének, vagy ingatlan vagyonának értéke a nagykorúvá válásakor nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát (2008-ban ez az összeg l 707 600 forint).

Akkor is jogosult a fiatal felnőtt a támogatásra, ha a három évnél rövidebb időtartamú nevelésbe vételére azért került sor, mert

1. a szülő vagy mindkét szülő felügyeleti jogát a bíróság megszüntette,
2. a szülő vagy mindkét szülő elhalálozott, és a gyermeknek nincs felügyeletet gyakorló szülője,
3. a gyermek ismeretlen szülőktől származik, feltéve, mindhárom esetben, hogy a gyermek neveléséről kirendelt gyám útján nem lehetett gondoskodni .

Hol lehet igényelni a támogatást?

Az otthonteremtési támogatás folyósításával kapcsolatos eljárásban az az első fokú városi (fővárosi kerületi) gyámhivatal jár el, amely a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vétele alatt illetékes volt, másodfokon pedig a megyei szociális és gyámhivatal.

Mik a támogatás iránti kérelem benyújtásának feltételei?

Az otthonteremtési támogatás iránti igényt a kérelmező a nagykorúvá válást követően, de legkésőbb a 24. évének betöltéséig, ha pedig a nagykorúvá vált fiatal felnőtt még tanulói, illetőleg hallgatói jogviszonyban áll, a tanulmányainak befejezéséig, de legkésőbb a 25. évének betöltéséig nyújthatja be.

E határidő elmulasztása jogvesztő, tehát a megengedett életkort betöltött fiatal már nem kaphat otthonteremtési támogatást.

A gyámhivatal köteles a gyermeket nagykorúságának elérése előtt 6 hónappal írásban tájékoztatni az otthonteremtési támogatás lehetőségéről.

Az otthonteremtési támogatás iránti kérelemben - amely a kérelmező egyszerű, a támogatás folyósítása iránti beadványa - nyilatkozni kell:

1. a jogosultságot megalapozó feltételek fennállásáról, és arról, hogy
2. a fiatal felnőtt az otthonteremtési támogatás felhasználásában az utógondozójával együttműködik.

A támogatás mértéke

Az otthonteremtési támogatás mértékét a folyamatos nevelésben eltöltött évek és a jogosult készpénz és ingatlan vagyonának együttes értéke alapján úgy kell megállapítani, hogy a vagyonnal nem rendelkező jogosult esetén érje el, a vagyonnal rendelkező jogosult esetén pedig a vagyonnal együtt érje el:

1. a négy évnél rövidebb időtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének negyvenszeresét,
2. a négy évet meghaladó időtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének ötvenszeresét,
3. az öt évet meghaladó időtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát.

Az öregségi nyugdíj legkisebb összege 2008. január 1-től 28 460 forint.

Mire lehet az otthonteremtési támogatást felhasználni?

A támogatás felhasználható részben vagy egészben a fiatal felnőtt tulajdonába kerülő építési telek, életvitelszerű lakhatásra alkalmas lakás, családi ház, tanya

1. vásárlására,
2. építésére,
3. lakhatóvá tételére,
4. tulajdon vagy tulajdonrész szerzéssel járó felújítására vagy bővítésére,
5. bérlakás bérleti díjának kifizetésére.

A fiatal felnőtt a támogatás összegét önkormányzati bérlakásának felújítására, bérlői jogviszony megvásárlására, államilag támogatott lakásprogramban való részvételre, valamint otthonteremtést elősegítő hitelintézeti kölcsön egyösszegű törlesztésére is fordíthatja. Indokolt esetben az otthonteremtési támogatás felhasználható a tartósan beteg vagy fogyatékos fiatal felnőtt megfelelő ellátását biztosító, bentlakásos szociális intézménybe fizetendő egyszeri hozzájárulásra is. Az otthonteremtési támogatás legfeljebb 10%-ának mértékéig a járulékos költségek, így különösen a visszterhes vagyonátruházási illeték, az eljárási illeték, a hitelbírálati díj, a közjegyzői díj és az ügyvédi költség is elszámolható.

Az otthonteremtési támogatás céljának megvalósulásához az utógondozó a támogatásról történő elszámolásig, de legfeljebb egy évig köteles segítséget nyújtani.

A felhasználás ellenőrzése, biztosítása

A fiatal felnőtt köteles az otthonteremtési támogatás - gyámhivatal által elfogadott célra történő - felhasználásáról a szerződés (pl. adásvételi vagy bérleti szerződés) megkötésétől számított 30 napon belül, de legkésőbb a támogatás megállapításától számított 1 éven belül elszámolni.

A gyámhivatal jogosult 5 évre elidegenítési tilalmat bejegyeztetni a magyar állam javára az ingatlan-nyilvántartásba az otthonteremtési támogatással megszerzett ingatlanra, de a támogatásra jogosult fiatal felnőtt kérelmére, körülményeinek lényeges változása esetén a gyámhivatal az általa bejegyeztetett elidegenítési tilalmat fel is oldhatja.

A gyámhivatal határozatával szembeni jogorvoslati lehetőség

Amennyiben a városi (fővárosi kerületi) gyámhatóság a kérelmet elutasította, a regionális közigazgatási hivatalban, vagy annak területi irodájában működő szociális és gyámhivatalnál fellebbezésre van lehetőség. A fellebbezést a városi gyámhivatalhoz kell eljuttatni. A jogorvoslati igény érvényesítésére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül van lehetőség.

Az utógondozó feladatai

A támogatáshoz kapcsolódó feladatai miatt meg kell említenünk az utógondozó tevékenységét is. Az otthont nyújtó ellátás keretében az átmeneti vagy tartós nevelés megszűnését követően a fiatal felnőtt családjába való sikeres visszailleszkedését, illetve önálló életének megkezdését utógondozással kell segíteni a gyámhivatal határozatában foglaltak szerint.

Az utógondozó - a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve - az élet minden területén támogatja a fiatalt.

Az utógondozó feladata a támogatással kapcsolatban, hogy

1. ismertesse a jogszabályok által biztosított támogatási lehetőségeket,
2. segítséget nyújtson a fiatal felnőttnek az otthonteremtési támogatás iránti kérelem elkészítéséhez és benyújtásához,
3. véleményezze - a gyámhivatal megkeresésére - a fiatal felnőtt által benyújtott kérelemben foglaltak megvalósíthatóságát, valamint azt, hogy az igényelt támogatás és annak felhasználási módja megoldja-e a fiatal felnőtt tartós lakhatását,
4. javaslatot tegyen a támogatás összegével való elszámolás módjára és időpontjára,
5. együttműködjön a fiatal felnőttel a támogatás összegének célszerű felhasználásában, és erről tájékoztatja a gyámhivatalt .

8. Gyermektartásdíj megelőlegezése

A gyermektartásdíj megállapítása

A szülő kötelessége, hogy - akár saját szükségleteinek rovására is - megossza kiskorú gyermekével azt, ami közös eltartásukra rendelkezésre áll. E kötelezettsége alól csak akkor mentesülhet, ha a gyermeknek van olyan saját vagyona, amelyből tartása megoldható, vagy a gyermek eltartására kötelezhető más egyenes ági rokon. A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben köteles szolgáltatni.

A gyermektartásdíj mértékéről a szülők szabadon megállapodhatnak. Konszenzus hiányában a bíróság dönt.

Amennyiben a bíróság által már megállapított tartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen és a gyermeket gondozó személy nem képes a részére szükséges tartást biztosítani, lehetőség van a gyermektartásdíj megelőlegezésére.

Gyermektartásdíj megelőlegezése

A gyermektartásdíj megelőlegezése esetén a szülő akkor is hozzájut a tartásdíj összegéhez, ha a fizetésére kötelezett személy azt nem fizeti meg időben. Ebben az esetben - a kötelezett visszafizetési kötelezettségével - az állam folyósítja a megállapított összeget.

A tartásdíj megelőlegezésének jogszabályi feltételei

A gyámhivatal a gyermektartásdíjat az alábbi négy feltétel együttes fennállása esetén előlegezi meg:

1. A bíróság a tartásdíjat jogerős határozatában már megállapította, vagy van olyan külföldi bíróság vagy más hatóság által hozott jogerős határozat, amelyet a Magyarországon élő gyermek javára nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján kell végrehajtani.
2. A tartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen. A gyámhivatalnak meg kell győződnie a gyermektartásdíj átmeneti - legalább 6 havi - behajthatatlanságáról. A gyermektartásdíj megelőlegezésére akkor kerülhet sor, ha a jogosult kérte a bírósági határozatban megállapított gyermektartásdíj bírósági végrehajtását, és a kötelezett munkabérére, más rendszeres jövedelmére, illetve egyéb vagyonára vezetett végrehajtás eredménytelen volt, vagy a végrehajtás szünetel, a részösszegű megfizetés vagy behajtás mértéke a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének 50%-át nem haladta meg. Részösszegű megfizetés, illetve részösszegű behajtás esetén a gyámhivatal a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének 50%-át előlegezi meg.
3. A gyermeket gondozó személy nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani. Ennek megvalósulását a gyámhatóság diszkrecionális jogkörében eljárva állapítja meg. Ez azt jelenti, hogy jogszabály nem határozza meg a tartás elvárható körülményeit, a gyámhatóság saját belátása szerint dönthet a szükséges tartás megvalósulásának vagy hiányának megállapításáról.
4. A gyermeket gondozó családban az egy főre jutó jövedelem összege nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét (ez az összeg 2008. január 1-jétől 57 000 forint).

Hol kell benyújtani a megelőlegezés iránti kérelmet?

A gyermektartásdíj megelőlegezése iránti kérelemről első fokon a városi (fővárosi kerületi) gyámhivatal, másodfokon pedig a megyei szociális és gyámhivatal dönt.

Az általános szabályok alapján az eljárásra az a városi gyámhivatal illetékes - vagyis annál a gyámhivatalnál kell benyújtani a kérelmet -, amelynek területén:

1. a gyermek szülői felügyeletet gyakorló szülőjének, gyámjának a lakóhelye van;
2. a gyermek bejelentett lakóhelye van (ha a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők bejelentett lakása különböző illetékességi területen található);
3. az anya lakóhelye van (ha a gyermek bejelentett lakóhelye egyik szülőjének lakóhelyével sem azonos);
4. a gyermek lakóhelye található.

Ha nincs állandó lakóhely, akkor a tartózkodási hely. Belföldi bejelentett lakóhely vagy tartózkodási hely hiányában, az eljáró szerv illetékességét az utolsó ismert hazai lakóhely vagy tartózkodási hely határozza meg, ennek hiányában az eljárásra Budapest Főváros V. Kerület Gyámhivatala illetékes.

A gyermektartásdíj megelőlegezése iránti kérelem

A tartásdíj megelőlegezését a gyermektartásdíjra jogosult gyermek szülőjének vagy más törvényes képviselőjének a kérelmezheti. Nagykorúvá vált, középiskolai tanulmányokat folytató gyermek is kérheti a gyermektartásdíj megelőlegezését mindaddig, amíg az ellátásra jogosult, azaz ameddig a középfokú nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytat, legfeljebb azonban huszadik évének betöltéséig.

A kérelemben nyilatkozni kell, hogy a megelőlegezés megállapítását kizáró ok nem áll fenn, és meg kell jelölni azokat az indokokat és tényeket, amelyek a kérelmet megalapozzák.

A kérelemhez csatolni kell:

1. a jogszabályokban meghatározott tartalmú nyilatkozatot a megfelelő igazolásokkal együtt,
2. a gyermektartásdíjat megállapító bírósági határozatot,
3. középfokú nappali oktatásban résztvevő gyermek tanulói jogviszonyáról szóló igazolást,
4. a gyermektartásdíj eredménytelen végrehajtását igazoló, illetve a végrehajtás szünetelését kimondó 3 hónapnál nem régebbi foglalási jegyzőkönyvet, vagy a gyermektartásdíj behajtása iránti eljárás megindítását igazoló okiratot.

Ha a kötelezett lakóhelye olyan államban van, ahol a tartásdíj behajtása nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján lehetséges, a jogosultnak közokirattal kell igazolnia, hogy a gyermektartásdíj behajtását és igényének érvényesítését kezdeményezte.

Hogyan kell kiszámítani az egy főre jutó jövedelmet?

Az egy főre jutó jövedelem kiszámításánál - a kérelem benyújtása időpontjában - közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni

1. a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,
2. a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a kérelmező vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekét, valamint a házastárs gyermekét továbbá azt is, aki átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül, így különösen diákotthonban, kollégiumban, kórházban, hetes otthonban, valamint aki 30 napot meg nem haladóan átmeneti gondozásban részesül,
3. a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket,
4. a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket,
5. korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermeket,
6. az előzőekben felsoroltakba nem tartozó, a családjogi törvény alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont (az a rokon jogosult tartásra, aki magát eltartani nem tudja, és akinek tartásra kötelezhető házastársa sincs).

Milyen esetekben nem lehet a tartásdíjat megelőlegezni?

Nincs helye a gyermektartásdíj megelőlegezésének:

1. ha a kötelezett lakóhelye olyan államban van, ahol a tartásdíj nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján nem érvényesíthető, vagy külföldi tartózkodási helye ismeretlen,
2. ha a kötelezett a jogosulttal közös háztartásban él,
3. részösszegű megfizetés vagy részösszegű behajthatóság esetén, ha ennek mértéke a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének ötven százalékát meghaladja,
4. lejárt gyermektartásdíj esetén.

A tartásdíj folyósításának folyamata

A gyámhivatal értesíti a gyermektartásdíj fizetésére kötelezett személyt az eljárás megindításáról és felhívja a tartásdíj haladéktalan megfizetésére, valamint az erre vonatkozó nyilatkozattételre. A kötelezettet figyelmezteti, hogy a folyósítás elrendelését követően tartozását adók módjára, kamatokkal együtt fogják behajtani.

A gyámhivatal a bíróság által a tartásdíj megfizetésére kötelező határozatában megállapított összeget; százalékos marasztalás esetén pedig az alapösszeget előlegezi meg.

A bíróság által meghatározott összegnél alacsonyabb összeget csak akkor állapíthat meg, ha a gyermek tartását a gondozó szülő részben biztosítani tudja, de a megelőlegezett összeg ebben az esetben sem lehet kevesebb a bíróság által megállapított összeg 50%-ánál. A gyámhivatal gyermektartásdíj megelőlegezését elrendelő határozata - fellebbezésre tekintet nélkül - azonnal végrehajtható.

Meddig folyósítható a megelőlegezett tartásdíj?

Ha a gyermektartásdíj megelőlegezését jogerősen megállapítják, az a kérelem benyújtásától esedékes. Ha a kérelmet a hónap 15. napjáig nyújtották be, erre a hónapra a megelőlegezett tartásdíj 50 %-át, 15-e után benyújtott kérelem esetén a teljes összeget fogják folyósítani. A folyósítás időtartama az alapul szolgáló ok előrelátható fennállásáig, legfeljebb azonban 3 évig tart.

Indokolt esetben a megelőlegezés - kizárólag egy alkalommal - ismét elrendelhető, ami újabb, legfeljebb 3 évig tartó támogatást jelenthet. Ha a behajtás 3 éven át nem jár eredménnyel, akkor ennek ismételt elrendelésére sincs lehetőség.

A jogosult a tárgyhónapra esedékes gyermektartásdíjat a következő hónap 5-éig kapja meg.

A gyermektartásdíj behajtása, visszafizetése

A megelőlegezett gyermektartásdíjat a kötelezett a Polgári Törvénykönyv által meghatározott kamattal együtt - amelyet 2004. május 1-jétől a jegybanki alapkamat határoz meg - köteles az államnak megtéríteni. A kötelezett által meg nem térített gyermektartásdíj összegét adók módjára hajtják be.

Amennyiben a jogosult a gyermektartásdíj előlegezésének ideje alatt rendszeresen vagy alkalomszerűen kétszeres tartásdíjat vett fel, az erre az időszakra eső előlegezett tartásdíjat köteles az államnak visszafizetni.

A kötelezett lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője köteles közreműködni a megelőlegezett gyermektartásdíj behajtásában.

Milyen esetben lehet a folyósítást felfüggeszteni és megszüntetni?

A gyámhivatal hivatalból vagy a külön jogszabályban meghatározott szervek és személyek értesítése alapján a gyermektartásdíj folyósítását - legfeljebb 6 hónapra - felfüggeszti, ha

1. a kérelmezőnek a tartásdíj megelőlegezése szempontjából lényeges körülményeiben változás következett be,
2. a kötelezett rendszeres jövedelmére, illetve az egyéb vagyonára vezetett végrehajtás eredménnyel jár,
3. a kötelezett a kérelmező részére közvetlenül fizet tartásdíjat,
4. a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését rendelték el.

A gyámhivatal a felfüggesztést követő vizsgálat eredményeképpen kétféle határozatot hozhat: vagy elrendeli a tartásdíj további folyósítását, vagy annak megelőlegezését megszünteti.

A gyámhivatal a gyermektartásdíj megelőlegezését megszünteti, ha:

1. a gyermek - a gyámhivatal, illetve a bíróság végrehajtható határozata alapján - a külön élő másik szülő vagy más személy gondozásába kerül,
2. a gyermek nagykorúvá vált, és nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat nem folytat,
3. a gyermeket a gyámhivatal átmeneti vagy tartós nevelésbe vette,
4. a kötelezett meghalt.

Ha a jogosultság a tárgyhónap 15. napja előtt szűnik meg, arra a hónapra a megállapított összeg 50 %-át, ha a 15. nap után szűnik meg, arra a hónapra még a teljes összeget folyósítani fogják.

A gyámhivatal határozatával szembeni jogorvoslati lehetőség

A kérelmező a városi (fővárosi kerületi) gyámhatóság határozatával szemben a közigazgatási hivatal szociális és gyámhivatalánál fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a városi gyámhivatalban kell benyújtani (akár személyesen előterjesztve, akár postán feladva). A jogorvoslati igény érvényesítésére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül van lehetőség. A II. fokú határozat pedig a megyei (fővárosi) bíróságnál keresettel támadható meg.

9. Gyermekgondozási segély (gyes)

Ki jogosult gyesre?

A gyermekgondozási segély (gyes) olyan havi rendszerességgel járó támogatás, amelyre a szülő (ideértve a kiskorú szülőt is, ha a saját háztartásban nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban), a nevelőszülő vagy a gyám jogosult a saját háztartásában nevelt

1. gyermeke 3. életévének betöltéséig,
2. ikergyermekek esetében a gyermekek tankötelessé válása évének végéig (ha különböző évben válnak tankötelessé, a segélyt annak az évnek a végéig folyósítják, amikor az utolsó gyermek is tankötelessé válik, de legkésőbb a 10. életévük betöltéséig),
3. tartósan beteg vagy a súlyosan fogyatékos gyermekek esetén a 10. életév betöltéséig.

Nagyszülőknek fizetendő gyermekgondozási segély

A gyermekgondozási segélyre a szülőkön kívül - a szülő jogán - a szülő vér szerinti, örökbefogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa, vagyis a nagyszülő is jogosult lehet, feltéve, hogy a gyermek az első életévét már betöltötte és a gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik. További feltétel, hogy a szülőknek írásban nyilatkozniuk kell arról, hogy a gyermekgondozási segélyről lemondanak, valamint egyetértenek azzal, hogy a továbbiakban a nagyszülő igényelje azt. A gyermekkel nem közös háztartásban élő szülő nyilatkozatát a gyámhatóság kérelemre pótolhatja. A nyilatkozat későbbi visszavonásával - feltéve, hogy azt a gyámhatóság nem pótolja - a nagyszülők jogosultsága megszűnik a támogatásra.

A nagyszülők részére a gyermekgondozási segély a fenti feltételek fennállása és a lemondó nyilatkozat esetén is csak akkor folyósítható, ha ők maguk is megfelelnek az ellátásra való jogosultság feltételeinek, és a szülő esetében is fennállnak a jogosultsági feltételek. Természetesen ebben az esetben a szülőkre nem vonatkoznak a keresőtevékenységgel kapcsolatos korlátozó rendelkezések. Mivel a nagyszülő csak a szülő jogán veheti igénybe a gyermeknevelési támogatást, a jogosultságát akkor is meg kell szüntetni, ha olyan körülmény áll be (pl.: ha a szülő szabadságvesztés büntetését tölti), amely a szülő jogosultságát kizárja.

Dolgozhat-e a gyesre jogosult szülő?

A gyermekgondozási segélyben részesülő személy - ide nem értve a nagyszülőt - kereső tevékenységet

1. a gyermek egyéves koráig nem folytathat (2004-ben még a gyermek másfél éves koráig nem dolgozhatott a szülő), kivéve a kiskorú szülő gyermekének gyámját;
2. a gyermek egyéves kora után 2006-tól már időkorlátozás nélkül folytathat (2005. végéig a napi 4 órát meg nem haladó időtartamban vagy, ha a munkavégzés az otthonában történt, időkorlátozás nélkül folytathatott).

Amennyiben a nagyszülő veszi igénybe a támogatást, akkor ő a gyermek három éves koráig egyáltalán nem, a három éves kor után pedig csak napi négy órás vagy otthon végzendő munkát vállalhat . Napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytatott kereső tevékenységnek kell tekinteni, ha a gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülőt rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatják oly módon, hogy a rendes és rendkívüli munkaidejének együttes mértéke egy naptári héten a 20 órát nem haladja meg.

A jogosultságot érintő feltételek alól néhány esetben a Magyar Államkincstár elnöke méltányossági jogkörben eljárva felmentést adhat. Így pl. megállapíthatja a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot a gyermeket nevelő személynek akkor is, ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak.

A gyes iránti igény benyújtása

A gyermekgondozási segélyre vonatkozó igénylést kizárólag írásban - személyesen vagy postai úton - lehet benyújtani az igénylő lakóhelye vagy tartótartózkodási helye szerint illetékes Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságán (a továbbiakban: Kincstár), vagy - amennyiben ilyen működik - az igénylő munkahelyén található családtámogatási kifizetőhelynél. A feladatot 2008. március végéig a Kincstár egészében átveszi, azt követően a munkahelyi kifizetőhelyek, néhány kivételtől eltekintve, megszűnnek. Ilyen kivétel pl. az ORFK és a megye rendőr-főkapitányságok, a Köztársasági Őrezred, az Országgyűlés Hivatala. Csak a Kincstárnál lehet benyújtania kérelmet abban az esetben, ha a nagyszülő igényli a gyermekgondozási segély folyósítását.

A GYES iránti igényt - a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rend. 1. számú melléklete szerinti - az "Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra" című formanyomtatvány és a 2. számú pótlap kitöltésével kell előterjeszteni. A nagyszülőknek ugyanezt a formanyomtatványt és a 3. számú pótlapot kell kitölteniük. A formanyomtatvány térítésmentesen beszerezhető az igényelbíráló szerveknél, illetve valamennyi települési önkormányzatnál. Ha a kérelem előterjesztése nem formanyomtatványon történik, akkor az igénylés napja csak akkor számít a kérelem előterjesztésének a napjának, ha utólag az igényt formanyomtatványon is benyújtják.

Mit kell a kérelemhez mellékelni?

Az igényléskor a formanyomtatványhoz csatolni kell, vagy be kell mutatni:

1. az igénylő személyi igazolványát (lakcímkártyáját);
2. a gyermek(ek) eredeti születési anyakönyvi kivonatát;
3. amennyiben a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel kérik a gyermekgondozási segély megállapítását, akkor a betegség jellegét igazoló orvosi igazolást;
4. az állami gondoskodás alatt álló gyermeket nevelőszülőként nevelő igénylőnek, a gyámhatóság határozatát a gyermek elhelyezéséről;
5. a szülővel együttélő házastárs igénylőnek a házassági anyakönyvi kivonatát;
6. az igénylő gyámnak a gyámhatóság gyámrendelő határozatát;
7. az igénylő és gyermek(ek) TAJ-számát igazoló hatósági igazolványt;
8. az igénylő adóazonosító jelét tartalmazó adókártyát;
9. amennyiben az igénylő magánnyugdíj pénztár tagja, úgy a belépési nyilatkozat záradékolt példányát, amennyiben nyugellátásban részesül, úgy a megállapító határozatot;
10. a gyermekgondozási segély méltányosságból történő megállapításának vagy meghosszabbításának kérelme esetén a vonatkozó jogszabálynak megfelelően külön csatolandó iratokat (pl.: a szülő egyedülállóságáról és jövedelmi helyzetéről szóló nyilatkozatot);
11. az igénylő számlavezető bankja által kiállított igazolást a számla fennállásáról, ha bankszámlaszámlára kérjük a gyermekgondozási segély folyósítását.

A formanyomtatvány kitöltésekor az igénylőnek egyebek mellett nyilatkoznia kell arról is, hogy:

1. a gyermekgondozási segély folyósítása alatt kereső tevékenységet a gyermek egyéves korának betöltéséig nem folytat, illetve ezt követően legfeljebb az erre vonatkozó rendelkezésekben előírt korlátozások szerint végez;
2. a gyermeke után házastársa vagy más személy gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban nem részesül;
3. a gyermeke napközbeni ellátást biztosító intézményben nincs elhelyezve, vagy ha igen, úgy az idevonatkozó jogszabályi feltételek teljesítése mellett .

Ha az ikergyermekek után járó gyermekgondozási segély igénylése nem az anyasági támogatás iránti igény benyújtásával egyidejűleg vagy nem ugyanannál az igényelbíráló szervnél történik, az igénylőnek a gyermekek születési anyakönyvi kivonatának bemutatásával vagy benyújtásával külön kell igazolnia, hogy ikergyermekeket nevel.

Folyósítás, illeték

Amennyiben a gyermekgondozási segélyt olyan gyermek után igénylik, aki után már más személy kapott ellátást, az igényelbíráló szerv a gyermekgondozási segélyt akkor állapíthatja meg, ha beszerezte az előző folyósító szerv ellátást megszüntető jogerős határozatát.

Az ellátás az igény benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek maradéktalanul fennállnak. Késedelmes igénylés esetén az ellátást visszamenőleg legfeljebb két hónapra lehet megállapítani, de természetesen csak akkor, ha a kérelmező személy a jogosultsági feltételeknek megfelel. Az ellátást utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10., banki átutalás esetén 3. napjáig kell folyósítani.

Az ellátás igénybevételével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.

A gyes összege

A gyermekgondozási támogatások - a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás - összege nem függ a gyermekek számától, havi összege pedig azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (ez 2004-ben havi 23 200 forint, 2005-ben havi 24 700 forint, 2006-ban havonta 25 800 forint, 2007 január 1-jétől 26 830, míg február 15-étől - a vizitdíj bevezetésére figyelemmel - 27 130 forint volt, 2008. január 1-étől pedig 28 500). Ettől csak a gyermekgondozási segély összege tér el abban az esetben, ha a szülő ikergyermekeket nevel. Ennek összege ugyanis - szintén a gyermekek számától függetlenül - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200%-a (azaz 2008-ban 57 000 forint havonta).

Az igénylés elbírálását követően a támogatás összegét az igény benyújtásának időpontjától a jogosult személy bankszámlájára utalják vagy postai utalványon folyósítják, illetve a munkabér kifizetésével megegyező módon fizetik ki a részére.

Ha gyesből levonásnak lenne helye, az 1 és 2 forintos érmék forgalomból történt kivonása folytán a folyósított összeget a legközelebbi 0-ra vagy 5-re végződő összegre felfelé kell kerekíteni, ha az nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik.

Jogorvoslati lehetőségek

Amennyiben az igényt elutasították vagy a kérelmező személy az igényelbíráló szerv határozatával más ok miatt (pl.: a megítélt gyes összegével) nem ért egyet, a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezhet. A fellebbezést mindig az első fokú határozatot, intézkedést hozó szervhez kell benyújtani.

Ha a fellebbezés eredményeképpen megszületett érdemi másodfokú határozat jogszabályt sért, az igénylő - ezen határozat kézbesítését követő 30 napon belül - bírósági felülvizsgálatot kérhet.

A jogosulatlanul igénybe vett gyermekgondozási segély

Jogosulatlanul veszi igénybe a gyermekgondozási segélyt az a személy, aki az igénybevétel feltételeinek nem felel meg, azaz arra nem jogosult, továbbá az is, aki kevesebb összegre jogosult, mint amennyit folyósítottak részére. Aki az ellátást jogosulatlanul vette igénybe és a visszafizetésre a felvételtől számított 30 napon belül kötelezték, köteles a felvett összeget vagy annak meghatározott részét visszafizetni. Amennyiben 30 napon belül nem kerül sor a felszólításra, a jogosulatlanul felvett gyest - a felvételtől vagy az ellátás megszűnésétől számított - 3 éven belül már csak akkor követelhetik vissza, ha az ellátás jogosulatlan felvétele az igénylő személynek felróható.

A gyes felvétele akkor róható fel valakinek

1. ha tudott arról, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de ennek ellenére felvette azt, vagy
2. a jogosult a saját gondatlanságából nem tudta, hogy a gyes őt nem illeti meg, de a körülmények alapján ezt tudnia kellett volna.

A jogosulatlanul felvett gyes behajtása

A jogalap nélkül felvett gyest bármely más, még folyósított családtámogatási ellátásból (pl. családi pótlékból, anyasági támogatásból) levonhatják. A levonás összege azonban nem haladhatja meg a folyósított ellátás 33 %-át. A gyes visszafizettetése érdekében akár az ellátást igénybe vevő keresetéből is le lehet vonni a tartozást. Amennyiben erre nincs mód és a visszafizetésre kötelezett személy a fizetésre kötelező határozat, vagy fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kötelezettségének nem tesz eleget, a követelés adók módjára behajtható.

A jogosulatlanul felvett gyes visszafizetésének elengedése

Fontos tudni, hogy 2005-től a magánszemély kérelmére a Magyar Államkincstár elnöke kivételes méltányosságból elengedheti, vagy mérsékelheti a jogalap nélkül kifizetett és jogerős határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét, ha annak megfizetése az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetését súlyosan veszélyezteti és a behajtási eljárás eredménytelen volt.

E kivételes méltányossági jogkör gyakorlása tekintetében a visszafizetés különösen akkor veszélyezteti súlyosan a megélhetést, ha a közös háztartásban élő családban

1. az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, vagy
2. magasabb összegű családi pótlékra jogosító gyermek, illetve magasabb összegű családi pótlékra vagy fogyatékossági támogatásra jogosult személy él,
3. három vagy több gyermek eltartásáról kell gondoskodni.

2008. január 1-jétől a kincstár vezetőjének jogköre bővült azzal az esettel, ha a visszafizetésre kötelezett a teljes összeget a jogosultnak átadta, a felvett ellátás összege nem haladja meg a jogosultat megillető összeget, és a jogosult nem részesült egyidejűleg az ellátásban. Ez az esetkör abban különbözik az előzőnél, hogy mérséklésre nincs mód, csak elengedésre, viszont nem kivételes, hanem általában méltányosságból van rá lehetőség.

Ezt a méltányossági kérelmet a visszafizetésre kötelező határozatot hozó igényelbíráló szervnél kell benyújtani, és csatolni kell hozzá a jogalap nélkül felvett ellátás jogosultnak történő átadásáról és annak átvételéről szóló - az átadott összeg megjelölését és az átadás időpontját is tartalmazó - nyilatkozatot. A nyilatkozatot magánokirati formába kell foglalni, valamint el kell látni az átadó és az átvevő személy aláírásával.

10. Gyermeknevelési támogatás (gyet)

A gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő vagy gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. A gyesben (gyermekgondozási segélyben) részesülő szülő azonban egyidejűleg nem jogosult erre a támogatási formára is.

Az a személy, aki gyermekei után gyermeknevelési támogatásban részesül, kereső tevékenységet csak napi négy órát meg nem haladó időtartamban folytathat. Ezt az időkorlátozást azonban figyelmen kívül kell hagyni otthoni munkavégzés esetén. Napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytatott keresőtevékenységnek kell tekinteni, ha a gyermeknevelési támogatásban részesülőt a felek megállapodása alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatják oly módon, hogy a rendes és rendkívüli munkaidejének együttes mértéke egy naptári héten a 20 órát nem haladja meg.

A gyet igénylésének folyamata

A gyermeknevelési támogatás iránti igényt - a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rend. 1. számú melléklete szerinti - az "Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra" című formanyomtatvány és a 4. számú pótlap kitöltésével kell előterjeszteni az igénylő lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes Magyar Államkincstár területi igazgatóságán és kirendeltségén.

A formanyomtatvány térítésmentesen beszerezhető az igényelbíráló szerveknél, illetve valamennyi települési önkormányzatnál. Ha a kérelem előterjesztése nem formanyomtatványon történik, akkor az igénylés napja csak akkor számít a kérelem előterjesztése napjának, ha utólag az igényt formanyomtatványon is benyújtják.

A kérelem mellékletei

Az igényléskor a formanyomtatványhoz csatolni vagy bemutatni kell:

1. az igénylő személyazonosító adatainak igazolására a személyazonosságot igazoló érvényes hatósági igazolványt,
2. a gyermek(ek) eredeti születési anyakönyvi kivonatát (ennek hiányában más erre alkalmas közokiratot),
3. a szülővel együtt élő házastárs igénylőnek a házassági anyakönyvi kivonatát;
4. az igénylő gyámnak a gyámhatóság gyámrendelő határozatát;
5. az igénylő és gyermek(ek) TAJ-számát igazoló hatósági bizonyítványt, hatósági igazolványt.

A formanyomtatvány kitöltésekor az igénylőnek nyilatkoznia kell például arról, hogy a gyermeke után házastársa vagy más személy gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban nem részesül, illetve a gyermeke napközbeni ellátást biztosító intézményben nincs elhelyezve, vagy ha igen, úgy az idevonatkozó jogszabályi feltételek teljesítése mellett.

Az ellátás igénybevételével kapcsolatos valamennyi eljárás ebben az esetben is illeték- és költségmentes.

A gyet összege

A gyermeknevelési támogatás (gyet) összege nem függ a gyermekek számától, havi összege pedig azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével. Ez 2004-ben 23 200 forint, 2005-ben 24 700, 2006-ban 25 800 forint, a 2007. január 1-jétől február 14-éig megállapított esetekben havi 26 830, míg a február 15-étől megállapított esetekben havi 27 130 forint volt, 2008-ban 28 500 forint.

Az igénylés elbírálását követően a támogatás összegét az igény benyújtásának időpontjától az igénylő személy kérelmére bankszámlára vagy kifizetési utalványon folyósítják, illetve a munkabér kifizetésével megegyező módon fizetik ki a jogosult részére.

Ha a gyetből levonásnak lenne helye, az 1 és 2 forintos érmék forgalomból történt kivonása folytán a folyósított összeget a legközelebbi 0-ra vagy 5-re végződő összegre felfelé kell kerekíteni, ha az nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik.

Létezik jogorvoslati lehetőség?

Amennyiben a gyet iránti kérelmet elutasították vagy a kérelmező személy az igényelbíráló szerv határozatával egyéb ok miatt (pl. a megítélt támogatás összegével) nem ért egyet, a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezhet.

A fellebbezést mindig az első fokú határozatot, intézkedést hozó szervhez kell benyújtani.

Ha a fellebbezés eredményeképpen megszületett érdemi másodfokú határozat jogszabályt sért, az igénylő - ezen határozat kézbesítését követő 30 napon belül - bírósági felülvizsgálatot kérhet.

Mi a következménye a jogosulatlanul igénybe vett gyetnek?

Jogosulatlanul veszi igénybe a gyermekgondozási támogatást az a személy, aki az igénybevétel feltételeinek nem felel meg, továbbá az is, aki kevesebb összegre jogosult, mint amennyit folyósítottak részére. Aki az ellátást jogosulatlanul vette igénybe, a felvételtől számított 30 napon belül köteles a felvett összeget vagy annak meghatározott részét visszafizetni.

Amennyiben 30 napon belül nem kerül sor a felszólításra, a jogosulatlanul felvett támogatást - a felvételtől vagy az ellátás megszűnésétől számított - 3 éven belül már csak akkor követelhetik vissza, ha az ellátás jogosulatlan felvétele az igénylő személynek felróható. A támogatás felvétele akkor róható fel valakinek, ha tudott arról, hogy az őt nem illeti meg, de ennek ellenére felvette, vagy a jogosult a saját gondatlanságából nem tudta, hogy a támogatás őt nem illeti meg, de a körülmények alapján ezt tudnia kellett volna.

Milyen módon hajtják be a jogosulatlanul felvett támogatást?

A jogalap nélkül felvett támogatást bármely más, még folyósított családtámogatási ellátásból (pl. családi pótlékból, anyasági támogatásból) levonhatják. A levonás összege azonban nem haladhatja meg a folyósított ellátás 33 %-át.

A támogatás visszafizettetése érdekében akár az ellátást igénybe vevő keresetéből is le lehet vonni a tartozást. Amennyiben erre nincs mód és a visszafizetésre kötelezett személy a fizetésre kötelező határozat, vagy fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kötelezettségének nem tesz eleget, a követelés adók módjára behajtható.

A jogosulatlanul felvett összeg elengedése méltányosságból

Fontos tudni, hogy a magánszemély kérelmére a Magyar Államkincstár elnöke kivételes méltányosságból elengedheti, vagy mérsékelheti a jogalap nélkül kifizetett és jogerős határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét, ha annak megfizetése az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetését súlyosan veszélyezteti és a behajtási eljárás eredménytelen volt.

A méltányossági jogkör gyakorlása tekintetében a visszafizetés különösen akkor veszélyezteti súlyosan a megélhetést, ha a közös háztartásban élő családban

1. az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, vagy
2. magasabb összegű családi pótlékra jogosító gyermek, illetve magasabb összegű családi pótlékra vagy fogyatékossági támogatásra jogosult személy él,
3. három vagy több gyermek eltartásáról kell gondoskodni.

2008. január 1-jétől a kincstár vezetőjének jogköre bővült azzal az esettel, ha a visszafizetésre kötelezett a teljes összeget a jogosultnak átadta, a felvett ellátás összege nem haladja meg a jogosultat megillető összeget, és a jogosult nem részesült egyidejűleg az ellátásban. Ez az esetkör abban különbözik az előzőnél, hogy mérséklésre nincs mód, csak elengedésre, viszont nem kivételes, hanem általában méltányosságból van rá lehetőség.

Ezt a méltányossági kérelmet a visszafizetésre kötelező határozatot hozó igényelbíráló szervnél kell benyújtani, és csatolni kell hozzá a jogalap nélkül felvett ellátás jogosultnak történő átadásáról és annak átvételéről szóló - az átadott összeg megjelölését és az átadás időpontját is tartalmazó - nyilatkozatot. A nyilatkozatot magánokirati formába kell foglalni, valamint el kell látni az átadó és az átvevő személy aláírásával.

Forrás: Magyarország.hu