Pasik

Sokadik nekifutásra, végre elhatároztam, hogy megírom ezt a kis cikkemet. S majd jöhetnek a hozzászólások, kinek mi a véleménye ezzel kapcsolatban.

A címből sejthetitek, hogy mi is lesz a téma. Igen, a pasik. Persze most nem az udvarias, kedves férfiakról írok eme sorokban.

Sok helyen dolgoztam már diákéveim során, de szinte mindenhol ugyanazt tapasztaltam. A nagyobb gyárakban a férfi kollegák valamiért kényszert éreznek arra, hogy minden újonnan jött hölgynek elkezdjenek udvarolni. Ezzel még nem is lenne probléma! Hisz melyik az a nő, akinek nem tetszik, ha bókolnak neki, ha szépeket mondanak, ha dicsérik stb.? Igen ám, de a legtöbb férfinek ez nem elég. Többet akar! Hogy mit? Ezt gondolom, nem kell kifejtenem bővebben, mindenki tudja.

Az egyik ilyen cégnél egy olyan 40 körüli férfi egyfolytában tette nekem a szépet. Nagyon zavaró volt. Állandóan azt hajtogatta, hogy menjek vele hűs erdőbe, meg hűs szobába… Gondolhatjátok, hogy már mennyire zavart a dolog. S hiába mondtam, hogy párkapcsolatban élek, hűséges vagyok, meg amúgy is mit képzel magáról – meg sem hallotta. Amennyire tudtam, kerültem őt, így egy idő után végre leszállt rólam. Nem tudom, mit képzelnek magukról az idősebb pasik…

De nem csak az idősebb – esetleg még nős – férfiakra jellemző ez. Jelenlegi munkahelyemen is ugyanezt tapasztalom. Egy 50-55 közötti nős férfi mondogatja nekem, hogy tudna velem mit kezdeni; mire én: Köszönöm, azt a párommal is véghez tudom vinni. Azóta ő már csak bókolgat néha, s más fiatal lányoknak teszi az ajánlatokat. Viszont van egy-két fiatalabb, 20-as éveiben járó srác, aki nagyon pofátlanul nyomul. Az, hogy nekem boldog párkapcsolatom van, sőt már olyan komoly, hogy esküvőt tervezünk – nem érdekli őket. Egyik fülön be, a másikon ki. Nem tudom Ti hogy lennétek vele, de engem nagyon idegesít és zavar, hogy amikor megyünk ki szünetre, akkor a szó szoros értelemben nagyon feltűnően elkezdik bámulni a fenekem,s mintha ez még nem lenne elég, hümmögnek is mellé, s közlik, hogy milyen jó seggem van. Ezt így nem is lehet leírni, látnotok kéne amint kicsit oldalra hajolva, fejet lehajtva bámulnak… Undorító!

Arról nem is beszélve, hogy már a becenevem – Maya – miatt is kaptam ajánlatokat. Például: Maya a kis méhecske, én meg méhész vagyok, tudnám hova döfni a fullánkot – legutóbb ezt hallottam. Egyszer pedig a kezembe nyomnak egy lapot, amin az áll, hogy XY szeretkezni akar velem… Szerintetek?!

Nem értem ezeket a pasikat. Mire jó ez nekik? Ezzel nem lesznek kedvesek a szememben, sőt, inkább unszimpatikusak lesznek. Miért nem tudnak rendesen bókolni, udvarolni? Mire jó ez a bunkóság, ez a viselkedés? Miért nem tudják tiszteletben tartani azt, ha a másik boldog párkapcsolatban él?

Persze azért vannak kivételek is. Akik ha megtudják, hogy a kiszemelt lány már foglalt, nem nyomulnak; bókolnak – ami jól esik – de baráti kapcsolatot alakítanak ki, s jól el lehet velük beszélgetni. Ilyen munkatársakkal jobban megy a munka is; míg a többiekkel…