2009. július 26., vasárnap

A férfi földrajza

15 és 20 éves kora között olyan, mint Kína. Potenciája óriási, jövője beláthatatlan, és senki sem veszi komolyan.
20 és 25 között a férfi a XVIII. századi Franciaország szakasztott mása, forradalmár, lelkes, élvhajhász.
25 és 30 között a férfi olyan, mint Oroszország. Hatalmasnak képzeli magát, de még mindig a pia és a kurvák irányítják.
30 és 35 között a férfi olyan, mint Németország, hatalmasra nőtt, van pénze ,csábító, izgató, derűs és féktelen, ha nőkről van szó.
35 és 40 között a férfi olyan, mint Brazília. Egyre több éhes szájat tart el és már csak a foci és az autók érdeklik.
40 és 50 között a férfiban Olaszországot láthatjuk. halálosan unalmas és egyre többször csődöt mond.
50 és 60 között a férfi olyan, mint a Vatikán: már csak az Úrban bízik, mert csak ő segíthet az ágyban.
60 felett a férfi olyan, mint Kelet-Európa. Egyfolytában az elmúlt 40 éven gondolkozik, hogy hol cseszte el az életét...

Xszemes minta



Egy-két magasságmérő mintám













2009. július 4., szombat

Eperlekvár kókusszal, marcipánnal

Hozzávalók
  • 4 kg eper, tisztítás után kb 3 kiló 80 dkg maradt
  • 1 kb cukor
  • 10 dkg kókuszreszelék
  • 10 dkg marcipán
A letisztított s megmosott epret megszórjuk a cukorral,majd állni hagyjuk. Majd feltesszük főzni. Botmixerrel áttörjük (hagyhatunk benne egész szemeket is). Körübelül egy órát főzzük, majd az utolsó tíz percben hozzáadjuk a kókuszt s a reszelt marcipánt. Egy-kettőt még rottyan, majd üvegekbe tesszük, jól rázárjuk a fedőt, s öt percre fejre állítjuk az üvegeket.

2009. június 17., szerda

2009. június 2., kedd

Eljegyzésem




Egy-két kép, ami az eljegyzési ebédnél készült.
Mindenkitől kaptunk valami ajándékot, kivéve anyósomtól....

2009. május 30., szombat

A legdurvább euthanázia

Tegnap este a feleségemmel üldögéltünk a nappaliban. Azt mondtam neki:

“Nem akarok vegetatív állapotban élni, amikor valamilyen géptől meg palackból csordogáló folyadéktól függ az életem. Ha ilyenre kerül a sor, húzd ki a dugót.”

Felállt, kihúzta a tévét, és kidobta a sörömet.

A nő vegyelemzése

ELEM NEVE: Nő
VEGYJELE: Fm
FELTALÁLÓ: Ádám
TÖMEG: Optimálisan 54 kg, de változó 40-200 kg között
FELLELHETŐSÉG :Nagy mennyiségben található urbánus környezetben

Fizikai tulajdonságai:

a) felülete általában színes mázzal van bevonva;
b) azonnal forr és ok nélkül fagy;
c) megfelelő eljárás alkalmazásával olvad;
d) rossz ízű, ha téves helyen kóstoljuk;
e) ritkán lelhető fel szűziesen tiszta állapotában;
f) erős hangokat hallat, ha a megfelelő helyre nyomást gyakorlunk;

Vegyi tulajdonságai:

a) könnyen vegyül az arannyal, ezüsttel és más nemesfémekkel, valamint a drágakövekkel;
b) nagy mennyiségű értékes anyagot tud abszorbálni;
c) könnyedén felrobbanhat, minden előzetes figyelmeztető jel és világosan látható ok nélkül;
d). vízben nem oldódik, viszont vegyülésre való hajlama nagymértékben növelhető alkohol adagolásával;
e) az ember által ismert leghatékonyabb anyag a pénz mennyiségének csökkentésére;

Leggyakoribb felhasználásai:

a) leginkább mint díszítő elem, főként drága sportkocsikban;
b) kitűnően alkalmazható relaxációs célokra;
c) nagyon hatékony tisztítóeszköz;

Elvégzett kísérletek:

a) színét gyakran vörösre váltja, ha csomagolás nélkül tálaljuk;
b) színét zöldre váltja, ha egy jobb minta mellé kerül;

Veszélyek:

a) nagyon veszélyes elem, csak szakemberek tudnak bánni vele;
b) illegális több minta tulajdonosának lenni, de tartható több is belőlük, azzal a feltétellel, hogy különböző helyeken tároljuk őket, egyébként katasztrofális következményekkel kell számolnunk.

2009. május 5., kedd

2009. április 25., szombat

:c)

Tegnap megkérték a kezem, szóval már hivatalosan is menyasszony vagyok!
El sem tudom mondani, hogy most mennyire boldog vagyok...

Veled akarok reggel kelni.
A mosolyodra felébredni.
Kezed érintését megérezni.
Örökké együtt lenni.

Hordozlak magamban.
Szívemben élsz.
Lelked lelkemmel szívet cserél.


A nőhöz:
Nehéz most beszélnem, hisz izgatott vagyok,
De a lényeget illetően, kétséget nem hagyok.
S bár most izgulok kicsit, de kérdezni nem félek,
Hisz úgy lesz teljes életem, ha majd veled élek.
Édesapád előtt, most válaszolj hát nekem,
Hozzám jössz e feleségül, s élnél e velem ? / Itt a nő nem árt, ha igent mond./

Aztán az apjához:
Boldogság volt hallanom az imént a választ,
Amit én most teszek, az már nem is fáraszt.
Ha az ember a kérdésre az IGEN választ kapja,
Fontos még, hogy mindehhez mit szól az apja.
Ezért hát kérdezem, most tisztelettel tőle,
Adja e rá áldását, hogy én legyek a vője ?

2009. április 21., kedd

A SZÍNHÁZI ÉS FILMES SZAKMA BULIJA

Mostantól rendszeresen találkozhatnak a színházi és filmes szakma művészei, alkotói, dolgozói, nézői, tisztelői és rajongói a Menta Teraszban!

Április 30-án este (a munka ünnepe előtt, juhé másnap nincs munka)
Menta Terasz (1022 Budapest, Margit krt. 14.)

A belépés ingyenes!

Szeretettel várjuk a szakmabelieket és minden érdeklődőt!

Program:
22:00 Dj Pandero
22:30 ShakuEcho koncert
Koncert után tánc és pörgés hajnalig


2009. április 19., vasárnap

2009. április 4., szombat

???

Ha a taxi hátrafelé megy, a taxis fizet nekünk?

Minden testedzéssel eltöltött óra egy órával meghosszabbítja az életet. De minek az a sok idő, ha úgyis testedzéssel telik el?

Ha egy szinkronúszó megfullad, a többinek is meg kell?

Ha a 3. napon lett teremtve a nap, a hold, a csillagok, akkor hogyan mérték az első két napot?

Ha az idegenek olyan okosak, hogy bírnak utazni az űrben, akkor miért a leghülyébbeket rabolják el?

Ha az összes férfi ugyanolyan, akkor a nők miért válogatnak annyit?

Miért nyomjuk erősebben a távirányító gombjait, amikor az elem kifogyóban van?

Honnan tudjuk, hogy nincs két egyforma hópehely, hisz nem is láttuk mindet?

Az égési sérülésben elhunytak kapnak-e árengedményt a hamvasztásnál?

Hogy lehet, hogy a téves szám sose foglalt?

Ha fürdés után tiszták vagyunk, akkor miért kell kimosni a törülközőt?

Miért nem olvasni soha az újságokban: „Jósnő nyerte a lottónyereményt!”?

Mit teszel, ha látod, hogy egy védett állat eszik egy védett növényt?

Hogy kerülnek a “Fűre lépni tilos!” táblák a gyep közepére?

Az analfabétáknak ugyanúgy ízlik a betűtésztával készült leves?

Miért olyan hosszú szó a “lerövidebbítendő”? (és miért ilyen nehéz kimondani?)

Miért nem ütötte agyon Noé a két szúnyogot?

Miért kell a koporsó fedelét odaszegezni?

Miért kell a jósnőhöz bejelentkezni? Nem tudja előre, hogy jövök?

Miért van rokkant parkoló a jégpálya előtt?

Miért kell a Windows bezárásához a “Startprogramot” használni?

Miért nincs egér ízesítésű macskaeledel?

Miért van a citromsavban mesterséges aroma, a mosogatószerben pedig valódi citrom?

Miért nem fekete dobozból van az egész repülőgép?

Miért van a 24 órán át nyitva tartó bolton zár?

Ha olyan remek dolog a munka, akkor miért fizetnek érte?

Miért kell felébreszteni a másikat, hogy megkérdezd, hogy aludt e?

Milyen színű a tükör?

A semmit hogy lehet csinálni?

Mért nincs a csapon langyosvíz engedő gomb?

Mivel építették az első darut?

Honnan tudjuk, hogy nincsenek láthatatlan emberek?

Ha mondok valamit, utána hangsebességgel üldözőbe veszem,akkor mikor érem utol?

Hogyan olvassák le a napórát éjszaka?

A Coca-Colás Napocskán miért van napszemüveg? Mi süt a szemébe?

Ha a Tesco naponta csökkenti az árait, hogy lehet, hogy még semmit se adnak ingyen?

Hol volt tegnap, ami ma van?

Ha a majmoktól származunk, akkor mért élnek még majmok a Földön?

Ha két betörő beugrik a medencébe, az bűnözési hullámot indít el?

Ha a férfiak irányítják a világot, miért nem tiltották már be a nyakkendőt?

El tudod képzelni a világot elképzelt helyzetek nélkül?

Ha nincsen minden veszve, akkor hol van?

Miért járnak a balettesek mindig lábujjhegyen? Nem lenne egyszerűbb magasabb táncosokat alkalmazni?

Ha Superman olyan okos, miért veszi a bugyiját a nadrágjára?

Amikor az autó megy, a kerekeiben forog a levegő vagy helyben áll?

A termosz nyáron hidegen tartja az italt, télen melegen. Honnan tudja, hogy mikor van nyár és mikor tél?

Hörcsögeim








2009. február 1., vasárnap

A jegygyűrű

Akár vasból, bronzból, aranyból vagy elefántcsontból, mindig a véget nem érő összetartozás jelképe volt. Habár a lényeg máig változatlan, azért a jegygyűrű vonatkozásában számos új szokás alakult ki, melyek részben máig is élő hagyományok.
A gyűrű legyen az eljegyzési, vagy esküvői, ősidők óta létező tradicionális szimbóluma az egybekelésnek. Mindig is egy erős, soha véget nem érő, oda vissza érvényes szerelem jelképe volt.
Egészen a XIII. századig, mikor is a III. Pápa elrendelte, hogy kötelező tartani várakozási időt az eljegyzés és az esküvő között, csak egy gyűrű létezett az esküvői. Ezzel a rendelettel azonban tökéletes alkalom volt a zavarra, mely a hölgyeknek kedvezett, ugyanis innentől két gyűrűt viseltek: eljegyzésit, és esküvőit. Az eljegyzési gyűrű egy elhatározás emléke, vagyis tanújele, ha két ember tervezi a házasságot. Az esküvői pedig emléke magának a ceremóniának, tehát a pár ettől kezdve férj és feleség.

Már a XI. századi bizánci eljegyzési rítusnak is része volt, hogy a jegyesek gyűrűt cseréltek. A középkortól vált jellemzővé, hogy az eljegyzési ceremónia során, ami a tervezett házasságkötést előzte meg, az asszonyjelölt gyűrűt kapott. A gyűrűt a régi korok vőlegénye jelképes zálogként adta kedvesének, mintegy garanciaként arra, hogy nem fog elállni házassági szándékától. A jegyespár hölgytagja így a kézfogótól kezdve eljegyzési gyűrűt viselt, amely egyértelmű jele volt közös elhatározásuknak a házasságra. Gyakoriak voltak az egymásba fonódó, kezeket formázó gyűrűk.

Ikergyűrűket – azaz egymásba tolható gyűrűket – a XV- XVI. századtól viseltek a jegyben járók, méghozzá úgy, hogy a jegyesség alatt a vőlegény és a menyasszony is viselte az ikergyűrű egy-egy darabját, amiket azután a házasságkötést követően egyetlen gyűrűvé összeillesztve a feleség viselt tovább.


A gyémánt a XV. században vált a jómódúak drágakövévé, az örök szerelem szimbólumává, és bizony máig megdobogtatja a hölgyek szívét egy-egy szép csiszolású kő az eljegyzési gyűrűn.

Napjainkban gyakori, hogy a jegyesek eljegyzési gyűrűje egyben a majdani házassági gyűrű is. Ilyenkor a hagyományok szerint a jegyesség ideje alatt a bal kezükön, az esküvőt követően pedig a jobb kezükön viselik tovább a gyűrűt.

A jegygyűrű hagyománnyá válása az időszámításunk előtti IX. század környékére tehető, és a gyűrűk annak idején bőrből, vasból, kőből vagy fonott gyékényből készültek. Míg eleinte csak a menyasszony viselt gyűrűt a házasságban, addig a XIII. századtól kezdődően a jegygyűrű bekerült házasságkötési szertartás egyházi rituáléjába, és így elterjedt a mindkét fél által viselt jegygyűrű szokása is.

Az egyszerű, aranyból készült jegygyűrű, a karikagyűrű hagyománya a XIX. századra nyúlik vissza és annak jelképe, hogy Isten előtt mindannyian egyenlők vagyunk. A kő nélküli aranygyűrű egyébként már az ókorban is a végtelen hűség, az örök szerelem jelképe volt, amelynek nincs kezdete, nincs vége, és semmi nem szakítja meg.

Manapság ezek a gyűrűk nagy variációban léteznek, és a jelképen kívül saját érzéseiket is kifejezhetik vele. Romantikusabb vőlegények idézeteket is vésettethetnek a gyűrűbe. Akár 25 szó is elfér, ha nem "spórolunk" az arannyal. Az egyszerű karikagyűrűtől a gazdagon díszített műveken keresztül válogathatnak a párok. Hagyománytól függ, ki veszi meg! Széles körben elterjedt, hogy a vőlegény titokban szerzi meg, ami persze történhet boltban vásárláskor, de a csak Esküvői gyűrűt manapság a házasságkötést követően a férj és feleség egyaránt visel, az összetartozásuk és szerelmük jeleként családi ékszerek közül is előkerülhet a jegygyűrű.



És hogy miért éppen a kéz negyedik ujján, a gyűrűsujjon? A régi görögök és egyiptomiak úgy hitték, hogy a balkéz gyűrűsujjából egyenesen a szívig és az ott lakó szerelemig vezet egy véna, a "vena amoris". A hiedelem szokássá rögzült az idők során és ez az oka, hogy Olaszországban a házasok is a balkézen hordják gyűrűjüket.

Tévedünk, azonban ha azt hisszük, hogy eme ékszerek csak aranyból készülhettek. Még az ősi Egyiptomiak is csak kivételesen használtak aranyat. Ha mégis, akkor a menyasszony bal kezének középső ujjára helyezték azt.

A vas és a bronz volt a legnépszerűbb a Rómaiaknál is. Választásuk, pedig azért esett rá, mert úgy gondolták, ezek fejezik ki legjobban a tartós hosszú életű házasságot.

A középkorban azok, akik nem tudták megfizetni ezen ékszereket nem estek kétségbe. Eljegyzésüket különös módon pecsételték meg. Egyszerűen félbetörtek egy ezüst, vagy arany érmét, aminek felét párjuknak ajándékoztak. E hagyomány folytatódott egészen a 19. századig, amikor sok menyasszony volt látható nyakába kötött selyem szalaggal, melyen ott csillogott a fél érme.

Az ezredfordulón elénk táruló széles választékból találhatunk egyszerű gyűrűket, de akár királynői viseletre alkalmas alkotásokat is. Érdemes a megfelelőt kiválasztani, hiszen nem csak egy eszköze az esküvőnek, hanem annak egy fontos tanúja is ami örökre megőrzi a várva várt nap emlékét.

Napjainkban a gyűrűt a bal kéz negyedik ujján hordjuk, akárcsak az ősi román népek. Ők hittek ennek az ujjnak az erejében. Úgy vélték, itt húzódik, azaz ér, amely közvetlen összeköttetésben áll a szívvel. Mivel az emberek legtöbbje jobb kezes volt így a bal kéz, mint egy alsóbbrendű kézként volt nyilvántartva, vagyis a legjobb helye a feleségnek, aki amúgy is alsóbbrendű szerepet töltött be akkoriban.

Manapság azonban hallani, az arák veszik meg a gyűrűt, mondván a vőlegény pedig állja az esküvő többi költségét.