Könnyek...

- Mama miért sírsz? - kérdezi a kisfiú az édesanyját:
- Mert én nő vagyok - válaszolta az asszony.
- Ezt nem értem! - mondja a kisfiú
- És ezt soha nem is fogod megérteni ..... - válaszolta gyermekét átölelve az anya.

Később megkérdezte a fiúcska az édesapját is.
- Papa, miért sír a mama látszólag minden ok nélkül?
- Minden nő ok nélkül sír. - Ez volt minden amit az apa válaszolt.

A fiúcska felnőtt,férfi lett,és még mindig kereste a választ,vajon miért sírnak időközönként a nők.Egyszer megkérdezte a Legfelsőbb Hatalmat.
- Mondd Atyám,miért sírnak a nők olyan könnyen? Az Atya elgondolkozva válaszolt:

Amikor a nőt teremtettem,valami különlegeset alkottam.

Oly erőssé tettem a vállát,hogy a világ terheit elbírja,mégis oly gyengéddé,hogy vigasztalást is tudjon adni.
Oly belső erőt adtam neki,ami lehetővé teszi, hogy akkor is tovább menjen,amikor már mindenki más feladja,hogy a betegségek és a bánat idején is ellássa családját panaszkodás nélkül.
Oly mély érzéseket adtam neki,amelyekkel gyermekeit mindig és minden körülmények között szereti,még akkor is,ha a gyermek őt mélyen megbántotta.
Oly erőt adtam neki,mellyel a férjét minden hibájával együtt szereti és elviseli,és azért alkottam a férfi oldalbordájából,hogy vigyázzon férje szívére.
Oly bölcsességet adtam neki, hogy tudja egy jó férj soha nem sérti meg a feleségét, mégis néha próbára teszi a nő érzéseit,határozottságát és kitartását,hogy szikla szilárdan férje mellett áll-e?
És végezetül könnyeket is adtam neki,hogy sírhasson. A könnyek kizárólag csak az övéi,és annyit használ belőlük,amennyire csak szüksége van.
Látod: Egy nő szépsége tehát nem a ruhájától függ,amit éppen visel,vagy az alakjától amilyen az ő formássága, de még nem is attól ahogyan a haját viseli.
Egy nő szépségét a szemeiben ismered fel,mert ez a szíve kapuja, ahol a szeretet lakozik.